Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság saját kutatási egysége (Joint Research Centre) friss jelentésben ismerteti egyebek mellett az alacsony karbonintenzitású technológiákra, az energiahatékonyságra, az ingatlanok energiafogyasztására, illetve a villamos energia szektor teljesítményére vonatkozó legutóbbi tendenciákat, fejleményeket. A Stratégiai Energia Technológia Terv (SET) cím alatt futó projektet 2008-ban alapította az EU, célja az alacsony karbonintenzitású technológiák elterjedésének támogatása.
Az egyik leginkább szembetűnő változást a 2009-es helyzettel összevetve a nap- és szélenergia alapú áramtermelési kapacitás meredek emelkedése jelenti az EU-ban és globálisan egyaránt a friss jelentés szerint. Világviszonylatban azonban továbbra is a vízenergia teszi ki a megújuló villamos energia termelés messze legnagyobb hányadát, annak mintegy 88 százalékát.
Gyorsítani kell
A tanulmány az egyes technológiák fejlettségi állapotáról is tájékoztatást ad, ahogyan a jelenlegi és becsült piaci elterjedtségről, a további fejlődés esetleges akadályairól, a tervezett k+f erőfeszítésekről ezen gátak leküzdésére, valamint a teljesítményükre vonatkozó referenciaértékekről. A tanulmány a teljes energiarendszert lefedő adatbázist is tartalmaz, ami a készítők szándékai szerint segítséget jelenthet a lehetőségek és feladatok meghatározására a döntéshozók és kutatók számára az alacsony karbon-intenzitású társadalom felé való átmenetben. A Bizottság szakmai műhelye szerint ezen technológiák némelyikének időszerű elterjesztéséhez fontos feltétel a fejlesztés és tájékoztatás felgyorsítása.
Az egyes technológiákkal kapcsolatban az alábbi fontos fejleményekről számol be a jelentés:
- Szélenergia: a szektorban jelentős változások történtek, a beépített kapacitás 2008-hoz képest 29 százalékkal 84,3 gigawattra bővült az Európai Unióban, globálisan pedig még ennél is lenyűgözőbb, 65 százalékos növekedést regisztráltak (200 gigawatt), amelynek fő hajtóerejét Kína adta.
- Fotovoltaikus napenergia: a 2008-ban még csupán 14 gigawatt kapacitás 2011 végére 70 gigawattra bővült, amelyből mintegy 30 gigawatt az EU-ban található - ezzel Európa gyorsan közelít a 2020-ra az EU-tagok megújulóenergia-terveiben összességében kitűzött 84 gigawattos célszámhoz.
- Naperőművek: az úgynevezett CSP (concentrated solar power) erőművek zsenge múltjára tekintettel jóval szerényebb számokkal jellemezhető ez a szegmens. A globálisan 1,26 gigawatt kapacitás mintegy 58 százaléka, 730 megawatt Spanyolországban üzemelt 2011 elején. Emellett az Ibériai-félsziget nagyobbik államában jelenleg is építenek egy 898 megawattos kapacitású erőművet, és már engedélyezték további 842 megawatt kapacitás létrehozását.
- Tengeri (hullám-) erőművek: a technológia jelenleg még mindig relatív drága a többi alacsony karbonintenzitású technológiához képest, miután fejlettsége meglehetősen kezdetleges stádiumban van, mindazonáltal 2009 óta a 4500-13 000 eurós kilowattóránkénti költség 3750-6000 euróra csökkent.
- Bioenergia: 2009-ben biomassza alapon teljesült a megújuló alapú energiafogyasztás 68,6 százaléka, 72,5 Mtoe (millió tonna olajegyenérték); 8,4 Mtoe biogázból, 7,7 Mtoe hulladékból, 12,1 Mtoe pedig bioüzemanyagból teljesült. A teljes biomassza-felhasználás 53 százalékát hőtermelésre, 33,8 százalékát villamos energia és kapcsolat energiatermelésre, 13,2 százalékát pedig folyékony üzemanyagok előállítására fordították.
- Bioüzemanyag: az EU Megújuló Direktíva 2009-es elfogadása óta a bioüzemanyagok előállítása gyorsulva fejlődik a jelentés szerint, és immár nagy olajtársaságok is számos projektben vesznek részt, elsősorban bioetanol előállítása terén mezőgazdasági, nem-élelmiszer és hulladék alapanyagokból. Az Európai Unió tagállamainak nemzeti megújuló energia cselekvési tervei szerint 2020-ra a bioüzemanyagok a szállítási szektor teljesítményéhez 2,7 Mtoe mennyiséggel fognak hozzájárulni.
- Vízenergia: a világszerte legelterjedtebb megújuló energiaforrás áramtermelésre, 2010-ben összességében 3190 terawattórát generáltak a vízerőművek, ami a globális termelés 16 százaléka, az EU villamos energia termelésének pedig 11,6 százaléka. Míg az európai potenciál már viszonylag jól ki van használva, így itt kisebb a jövőbeni bővülés lehetősége, addig globálisan a vízenergia elméleti potenciálja közel két és félszerese a jelenleg kihasználtnak, mintegy 7500 terrawattóra/év.
- Épületek energiateljesítménye: a végső energiafogyasztás 37 százaléka az ingatlanokhoz köthető, ennek kétharmadát a légkondicionálás teszi ki, a fennmaradó részt pedig az áramfogyasztás. A közel zéró-energiafelhasználású épületekre vonatkozó követelmény 2018-2020-tól új tervezési megközelítéseket követel meg, amelyeket azonban a jelentés szerint további, elsősorban a házak energiaáramlását vizsgáló kutatásokkal is meg kell támogatni.
A jelentés mindezen túl egyebek mellett áttekinti a megújulók terjedésével mind fontosabbá váló villamos energia tárolási technológiák fejlettségi állapotát is, ahogyan a különféle iparágakban tett energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési intézkedéseket is.
