BUX 139624.46 0,55 %
OTP 45970 1,48 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Papíron működnek az uniós szankciók

Az Európai Unió számtalan okból büntethet szerinte nem megfelelő módon viselkedő személyeket, cégeket vagy országokat, a szankciókat azonban nehéz betartatni, különösen ha pénzügyiekről van szó.

2012. február 27. hétfő, 00:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Újabb nevek kerülhetnek fel ma a valamilyen okból szankciókkal sújtott személyek, vállalatok vagy országok uniós listáira; a szankció többnyire azt jelenti, hogy az érintettek nem utazhatnak be az EU országaiba, nem folytathatnak ott üzleti tevékenységet, illetve befagyasztják az unió országaiban levő vagyonukat. A szír lista hírek szerint most 25 névvel gyarapodhat, a beloruszokéra pedig akár 135 is
felkerülhet.

A beutazási tilalmakat általában betartatják: az érintett nem teheti be a lábát egyetlen EU-országba sem, kivéve ha különleges egészségügyi ellátásra szorul, illetve ha nemzetközi eseményen vesz részt (legutóbb a belorusz belügyminiszter, Anatolij Kulajsu utazhatott be így januárban Franciaországba egy Interpol-tanácskozásra).

A gazdasági ügyletek korlátozása vagy a vagyonelemek befagyasztása viszont nem megy simán. Az IRISL iráni hajózási társaság például a Reuters szerint mintegy 150 alkalommal jelent meg Belgium, Hollandia és Málta kikötőiben azóta, hogy 2010-ben uniós tilalom alá vonták az országot. A múlt hónapban pedig egy olyan orosz hajó tankolt Cipruson, amely szíriai fegyverszállításból tartott visszafelé − elvben ezt nem tehette volna meg. Az arabokat sújtó szankciókkal egyébként is sok a baj: az Avaaz nemzetközi civil szervezet szerint megesik, hogy az uniós tilalom ellenére Szíriában vettek fel üzemanyagot ciprusi hajók, a tilalmi listán szereplő szíriai Rami Maklufnak pedig ingatlan- és vendéglátó-ipari érdekeltségei vannak Ausztriában és Németországban.

A szankciók betartatását megnehezíti, hogy az egyes országoktól függ, miként járnak el. Nagy-Britanniában például a pénzügyminisztérium küld egy emlékeztetőt a tilalom alatt állókról a bankoknak, elrendelve számláik befagyasztását. Ha ezt a bankok semmibe veszik, akkor akár büntetőeljárásra is számíthatnak, már ha kiderül − a hatóságok nem vizsgálják, hogy melyik banknak mije van, illetve hogy ki a végső tulajdonosa valamilyen eszköznek. (Nagy-Britanniában egy tulajdont megtestesítő dokumentum − például egy részvény − fizikai birtokosa a törvényes haszonélvezője az azzal járó jogoknak.)
Ausztriában is a központi bank értesíti a pénzintézeteket a szankciókról és a rendőrséghez is fordulhat, hogy vessen egy pillantást a gyanús eszközökre − közölte a jegybank szóvivője az EuObserverrel. A rendőrséget felügyelő belügyminisztérium viszont azt mondta, hogy ezt a pénzügyminisztérium teheti meg, míg ez utóbbi szerint a hozzá tartozó gazdasági rendőrség az adócsalási, illetve -elkerülési ügyekkel foglalkozik, nem pedig a befagyasztott vagyonokkal.

Cipruson ugyancsak a jegybank értesíti a szankciókról a szigeten működő pénzintézeteket, amelyek kötelesek tudni, kik a náluk vezetett számlák tényleges tulajdonosai − ezzel együtt a Világbank múlt év novemberi jelentése szerint az akkor zajló 150 legnagyobb pénzmosási ügyben 11 érintett vállalat, illetve 15 bank Cipruson volt bejegyezve.
A szankciók érvényesítésének egyik legnagyobb akadálya azonban szakértők szerint az, hogy még az uniós intézmények, illetve az egyes országok között sincs meg a kellő transzparencia ez ügyben. Az EU-országok nem közlik hivatalosan az Európai Bizottsággal vagy más hatóságokkal, hogy konkrétan mit fagyasztottak be. Ha pedig az egyik ország rájön, hogy a másik nem tartja magát a tilalmakhoz, általában inkább egymás közt intézik el a dolgot és nem fordulnak az uniós intézményekhez.

Az EU-országok nem közlik hivatalosan az Európai Bizottsággal vagy más hatóságokkal, hogy konkrétan mit fagyasztottak be
Szabó Márta
Szabó Márta

Ez is érdekelhet