A liberalizáció elsősorban azt jelenti, hogy a külföldi befektetőknek szélesebb körű hozzáférést kell garantálni a kínai ingatlan-, részvény- és kötvénypiacokon, mint ahogyan a kínai állampolgároknak is a külföldi piacokon.
A jelentés szerint Kínának ki kellene használnia az úgynevezett \"stratégiai lehetőségek időszakát\", így a központi vezetésnek lehetővé kellene tennie, hogy a kínai befektetők nyugati vállalatokat vásároljanak fel, a gazdasági válság miatt a korábbi évekhez képest alacsony áron.
A PBoC szerint a tőkeexportot és a tőkeimportot három fő lépésben kellene liberalizálni. Első lépcsőként a következő egy-három évben több kifelé irányuló kínai befektetést kellene engedélyezni. Második lépésként három-öt éves időtávlatban a kínai bankok jüanban hitelezhetnének a a külföldi pénzpiacokon, s ugyanígy a hazai hitelpiacokat is megnyitnák a külföldi pénzintézek előtt. Az utolsó lépés az ingatlan-, kötvény- és részvénypiacokat illető korlátozások eltörlése, amelyet követően a másodlagos piacok liberalizálására is sor kerülhet.
A PBoC a tanulmányban a kamatlábak és az árfolyamrendszer liberalizálását, valamint a jüan nemzetközivé tételét is sürgeti. A reformok a munkaintenzív ágazatokból a nagyobb hozzáadott értékű ágazatokba való átmenetet segítenék, valamint a háztartásoknak is több teret adnának pénzük befektetésére, vagyonfelhalmozásra.
