Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai elemzésükben felidézik, hogy egyes euróövezeti döntéshozók a második görög mentőcsomagról szóló, továbbra is akadozó tárgyalások közepette most már utalásokat tesznek annak lehetőségére, hogy hagyni kellene Görögország szabályozatlan törlesztésképtelenné válását.
A cég szerint igaz, hogy egy ilyen fejlemény több okból is kisebb károkat okozna most, mint akár egy vagy két évvel ezelőtt. Ennek egyik oka, hogy az euróövezeti bankok a tavalyi negyedik negyedévvel zárult két évben a valutauniós GDP-érték \"egyébként sem túl magasnak számító\" 1,5 százalékáról 1 százalékra építették le görögországi kitettségeiket, a fennmaradt kitettségeikre pedig megnövelt tartalékokat képeztek, és emelték tőkemegfelelési rátáikat.
Ráadásul az, hogy a görög szuverén adósság magánbefektetőitől most már 70 százalékos \"önkéntes\" leírást várnak a tavaly nyáron eredetileg felmerült 21 százalék helyett, egyértelműen csökkentette a rendezetlen görög államcsőd jelentette relatív fenyegetést.
Mindemellett azok a kötvénytulajdonosok, akik törlesztési leállás ellen köthető hitelpiaci csereügyletekkel (CDS) fedezték kitettségüket, rendezetlen görög törlesztésképtelenné válás esetén még sokkal jobban is járnának, vagyis a nem rendezett keretek között bekövetkező görög államcsőd közvetlen pénzügyi és gazdasági következményei összességében \"nem lennének sokkal rosszabbak\" a tervezett \"önkéntes\" adósság-átrendezés hatásainál - áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.
A ház szerint azonban egy ilyen fejlemény közvetett hatásai sokkal súlyosabbak lennének; mindenekelőtt megnövekedne annak a kockázata, hogy Görögország nem áll meg a törlesztésképtelenségnél, hanem úgy dönt, hogy elhagyja az euróövezetet.
A törlesztésképtelenné válás egyébként sem oldaná meg a mélyen gyökerező görög versenyképességi problémákat, és Görögország nem szabadulna meg az államháztartási hiány csökkentéséhez szükséges további fájdalmas megszorításoktól sem.
Csak blöffölnek?
Felmerül a gyanú, hogy a görög csőd lehetővé tételét szorgalmazók csak \"blöffölnek\", hogy rákényszerítsék Görögországot a megkövetelt intézkedések végrehajtására, ám nem lenne nagyon meglepő, ha a görög politikusok \"ellenblöffként\" felvetnék az euróövezeti kilépés lehetőségét - áll a Capital Economics elemzésében.
A ház szerint azonban mindent egybevetve hatalmas kudarc lenne, ha nem sikerülne rendezett megoldásról megállapodni és azt életbe léptetni egy olyan, \"gazdaságilag viszonylag jelentéktelen\" ország esetében, mint Görögország. A Capital Economics közgazdászai szerint mindez súlyosan kikezdené az abba vetett bizalmat, hogy az euróövezeti döntéshozók képesek lennének sokkal nagyobb gazdaságok - mint Olaszország és Spanyolország - problémáinak kezelésére, és az euróövezet puszta jövőjének biztosítására.
A Capital Economics csütörtöki figyelmeztetése alig burkolt válasz a Financial Times előző napi értesülésére, amely szerint \"keményvonalas német, holland és finn illetékesek\" most már egyre inkább azt szorgalmazzák, hogy engedjék Görögországot csődbe menni.
A londoni gazdasági napilap által idézett források szerint \"az észak-európaiak növekvő merészségének\" egyik fő oka az az egyre erősebb meggyőződés, hogy az EU a járvány terjedése ellen felhúzott euróövezeti tűzfallal képes lenne kordában tartani a rendezetlen körülmények közepette bekövetkező görög törlesztésképtelenség hatásait. Egyes illetékesek szerint mindemellett a piacok is beárazták már a görög csődöt, így ennek negatív reakciói is korlátozottak lennének - írta előző napi cikkében a Financial Times.
