Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hitelezés fenyegető kiszáradását tükrözi az Európai Központi Bank (ECB) múlt héten közzétett jelentése, amely az eurózónában működő bankok 2011. negyedik negyedévi hitelezési hajlandóságáról számolt be. A 124 hitelintézet megkérdezésével, december 19. és január 9. között elvégzett felmérés szerint 35 százalékkal több bank szigorított a nem pénzügyi vállalatok hitelezési feltételein, mint ahányan lazítottak rajtuk. A harmadik negyedévben még csak 16 százalékos volt ez a különbség − az ECB terminológiájával élve, a nettó szigorítás −, a második negyedévvel való összevetésből pedig igazán durva romlás rajzolódik ki: akkor még csak a bankok két százaléka számolt be nettó szigorításról.
A negyedik negyedévhez hasonlóan most is a nagyvállalatok számíthattak keményebb feltételekre: esetükben 44 százalékos nettó szigorításról beszélt a jelentés, szemben a kkv-knál kimutatott 28 százalékkal. (Mindkét szegmenssel sokkal zordabban bántak, mint az előző negyedévekben: a harmadikban a nagyoknál 19, a kicsiknél 14 százalékos volt a nettó szigorítás mutatója − a másodikban még csak 3-3 százalék.) A pénzcsapokat mind a hosszú, mind a rövid lejáratú hiteleknél szorosabbra zárták, de míg az előbbiek esetében a korábban 20 százalékos mutató 42 százalékosra romlott, az utóbbiaknál \"csak\" 11-ről 24-re. (Megjegyzendő viszont, hogy a második negyedévben még azok a bankok voltak háromszázalékos többségben, amelyek enyhítettek a rövid lejáratú hitelek feltételein.)
Nehezebben nyíltak meg a bankok akkor is, ha a háztartások folyamodtak jelzáloghitelért: a harmadik negyedévi 18 százalékról 29 százalékra ugrott a nettó szigorítás mutatója. A fogyasztási hiteleket könnyebben meg lehetett szerezni − ezt az ünnepi vásárlások is magyarázhatták −, csak 13 százalékra emelkedett a mutató a korábbi 10-ről.
Az általános keményítés fő indokai nagyon hasonlóak voltak a harmadik negyedévi jelentésben felsoroltakhoz: a bankszektor pénzügyi pozícióit aláaknázta az európai adósságválság és a gyengülő gazdasági kilátások baljós kombinációja. Ehhez járult még, hogy 2011 utolsó hónapjaiban felerősödtek a piaci aggályok egyes bankok fizetőképességével kapcsolatban, ami tovább rontotta a forráshoz jutási feltételeiket. Az ECB decemberben megindított likviditásbővítésének hatásairól nem szólt a jelentés, ezzel együtt 2012 első negyedévére összességében az előző három hónapénál kisebb, bár így is elég nagy mértékű, 25 százalékos nettó szigorítást prognosztizáltak a megkérdezett bankok.
