Mario Draghi a londoni gazdasági napilap hétfői számában megjelent interjúban egyenes utalást tett arra is, hogy szerinte nincs egységes megoldása az euróövezetet sújtó problémáknak. Draghi közölte: a költségvetési konszolidációt szerkezeti reformokkal együtt kell végrehajtani, de ebben mindegyik országnak a saját útját kell járnia.
Az ECB elnöke hozzátette: egyes országok helyzete \"akkor sem lenne fenntartható\", ha az euróövezeten kívül lennének, és leértékelnék saját valutájukat. Draghi szerint ez csak átmeneti könnyebbséget jelentene - és \"természetesen\" jóval magasabb inflációt.
Az eurójegybank vezetője szerint a valutauniót esetleg elhagyó országoknak is végre kellene hajtaniuk ugyanazokat a reformokat, csak ehhez \"sokkal gyengébb helyzetben lennének\".
Tabut tört meg?
A Financial Times kommentárja szerint Mario Draghi \"tabut tört meg\" azzal, hogy hajlandó volt egyáltalán beszélni az euróövezet esetleges szétesésének következményeiről. A lap felidézte, hogy Draghi elődje, Jean-Claude Trichet \"egyszerűen abszurdnak\" nevezte még a felvetést is.
Nagy londoni pénzügyi elemzőházak azonban az euróövezeti válság megoldhatatlanságával és a valutaunió felbomlásával jó ideje tényleges lehetőségként számolnak előrejelzéseikben.
A Fitch Ratings - a legnagyobb európai hitelminősítő - minapi londoni elemzésében közölte: a december 8-9-i EU-csúcs nyomán arra a következtetésre jutott, hogy az euróövezeti válság \"átfogó megoldása technikailag és politikailag elérhetetlen\".
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - januárra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi világgazdasági előrejelzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a brüsszeli EU-csúcs eredménye \"legjobb esetben is kiábrándítónak, legrosszabb esetben kudarcnak\" nevezhető. A ház közölte: ennek alapján 40 százalékosra teszi az euróövezet két éven belüli szétesésének esélyét. Az EIU szerint egy ilyen fejlemény Európában gazdasági depressziót, de a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna.
Az euróövezet összeomlásának elkerüléséhez az EIU londoni elemzői szerint arra lenne szükség, hogy az ECB tartós intervencióra rendezkedjen be a szuverén kötvénypiacon.
Tiltják a szabályok
Ez utóbbi lehetőséggel kapcsolatban Draghi a Financial Timesnak azonban utalást tett arra, hogy az EU-előírások tiltják az ECB-nak az egyes euróövezeti kormányok közvetlen finanszírozását. A jegybankelnök kijelentette, hogy az ECB-nak a jelenleg hatályos EU-szerződéshez kell tartania magát, és a piaci bizalmat nem lehet a valutauniós központi bank \"hitelességének megsemmisülése árán\" helyreállítani. Hozzátette: a kormányoknak költségvetési fegyelemmel és szerkezeti reformokkal kell visszaszerezniük a bizalmat.
Az eurójegybank szuverén kötvényvásárlási szerepének erősítésről szóló döntés elmaradását nagy londoni gazdaságelemző házak azonban egyértelműen a brüsszeli EU-csúcs fő kudarcának nevezték. A Capital Economics londoni elemzői szerint a csúcson \"pontosan arról az intézkedésről nem született döntés\", amely a piacok reményei szerint a mostani válság megoldásának fő eszköze lenne, ez pedig az ECB kötvényvásárlásainak igen jelentős mértékű kiterjesztése. \"Messze nem vagyunk meggyőződve arról, hogy az (EU-csúcson elhatározott) intézkedések megfelelően helyettesíthetik az ECB elvileg korlátlan forrásait\" - fogalmaztak a csúcsértekezlet utáni kommentárjukban a Capital Economics londoni elemzői.
