\"Nem nyerő az az elképzelés, hogy megállapodás nélkül, adósságunk jelentős átrendezése nélkül népszavazást tudunk rendezni. Mielőtt föltesszük a kérdést (népszavazásra), ezt meg kell oldani, és ezt már kezdik érteni EU-szinten is, amitől erősödik a pozíciónk\" - idézte Brian Hayes ír pénzügyminiszter-helyettest vasárnap a The Sunday Business Post című ír gazdasági lap. \"Törlesztjük az adósságunkat, ez nagyon fontos üzenet. De hosszabb lejáratot akarunk, hogy be tudjuk indítani a gazdaságot, és 2-3 százalékos növekedést érhessünk el\" - mondta Hayes.
Az EU legutóbbi, december 9-én zárult csúcsértekezletén megállapodás született a közös gazdasági kormányzás, a tagállami költségvetés-készítés és az államadósság-kibocsátás erősebb központi - azaz európai bizottsági - ellenőrzésében és felügyeletében, illetve a szabályszegők szankcionálásának szigorításában. A 17 euróövezeti ország vállalta, hogy erről kormányközi egyezményt ír alá, és a remények szerint a paktum jövő tavasszal életbe léphet. Másik kilenc EU-tagország kormánya, közte Magyarországé jelezte, hogy lehetségesnek tartja részvételét e folyamatban, miután a helyi parlament megtanácskozza a kérdést, a brit kormány pedig előre jelezte távolmaradását.
Írország az első euróövezeti ország, amely nyilvánosan hazai gazdasági feltételekkel hozakodik elő. Az ír kormány mindenekelőtt a bankok tőkepótlásának költségéhez vár segítséget - refinanszírozást - az európai mentőalaptól (EFSF).
EU-beli szakértők szerint a kormányközi megállapodás már márciusban életbe léphet, ha január végéig legalább kilenc aláíró országban törvénybe iktatják a legalább 17 közül. Ezek szerint az ír ratifikációra nincs égető szükség, azonban Írország esetleges kimaradása hosszabb távon bizonyára nehezítené az euróövezeti rendtartást.
