Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Míg a nemzetközi pénzügyi intézmények egyelőre stagnálást vagy minimális növekedést jósolnak jövőre a horvát gazdaságnak, a helybeliek már 1−2,1 százalékos GDP-csökkenéssel számolnak − írta a Croatian Times. A Raiffesen bank elemzői 1, a Hypo Alpe Adria bankéi 2, a Société Générale Split szakértője 2,1 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizál. Ezt alapvetően három tényezővel magyarázzák. Az első az eurózóna gyengélkedése, a második az egyre nehezebb és költségesebb hitelhez jutás, a harmadik pedig az, hogy az új kormány nem halaszthatja tovább a költségvetési kiadások csökkentését. Az ország vezetése kénytelen lesz rövid idő alatt jelentős költségvetési konszolidációt végrehajtani, ami negatív hatással lesz a gazdaság aktivitására. A lakossági fogyasztást mérsékelni fogja a növekvő munkanélküliség (ami most is 17 százalék fölött van), a reálbérek visszaesése és a szociális juttatások megvágása.
Nem lehet számítani az ország európai exportjának bővülésére sem, tekintettel az ottani piacok beszűkülésére, és reálisan nem várható a horvát gazdaságban meghatározó fontosságú idegenforgalom idei sikerének megismétlődése sem.
A horvát GDP az év harmadik negyedében 0,6 százalékkal nőtt, ami az előző negyedévi 0,8 százaléknál is gyengébb, és csupán fele az elemzők által korábban vártnak. Az év egészére a zágrábi jegybank csak 0,5 százalékos gazdasági növekedést vár. Ez is a recesszió visszatérésének veszélyére utal, annak ellenére, hogy fél évvel ezelőtt még inkább a kilábalás látszott. A mélyponton, 2009-ben 6 százalékkal zuhant a bruttó hazai termék, a tempó tavaly 1,2 százalékra mérséklődött, és az év közepe táján még joggal voltak optimisták az elemzők.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) még tegnap is csak a korábban prognosztizált 2,8-ról 1,9 százalékra vette vissza a horvát gazdaság várható növekedését. Vezető közgazdásza, Peter Sanfey azonban Zágrábban úgy nyilatkozott, hogy az elemzés készítésekor még nem tudták figyelembe venni az európai tendenciák romlásának mértékét, így várhatóan a következő, januári prognózisuk kedvezőtlenebb lesz − írta a Bloomberg.
A múlt heti választások győztesei által alkotott négypárti balközép kormány a költségvetés rendjének helyreállítását és a gazdaság élénkítését ígéri, de ehhez − és a már ténnyé vált uniós csatlakozáshoz − mélyreható reformokat kell végrehajtania. Az országot egy évvel ezelőtt a bóvli kategória fölötti utolsó befektetési osztályba sorolták a hitelminősítők, és most úgy nyilatkoztak, egyelőre túl korai lenne arról beszélni, hogyan befolyásolja ezt az új kormány politikája. A horvát adósságkockázat a térségben Magyarország és Ukrajna után a legmagasabb, hitelhez csak 7 százalékos vagy annál is magasabb kamattal tud jutni az ország. A költségvetési hiány a GDP 6,2 százaléka, amit négy év alatt akarnak a felére csökkenteni. Zoran Milanovics kormányának az elemzők szerint mielőbb hitelmegállapodást kell kötnie a Nemzetközi Valutaalappal, hogy megtámogassa a költségvetést és megerősítse a befektetők bizalmát − írta a Bloomberg.
