Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szófiában úgy vélik, kitűnő érvet találtak amellett, hogy szomszédaikkal szemben az Európai Unió nekik adja a származási helyet bizonyító rakija márkanevet. Az Onet hírportál beszámolója szerint az ősi bolgár főváros területén folytatott ásatáson a régészek egy XIV. századi ivóedény darabját találtak meg, a következő felirattal: \"Az ünnepen rakiniát ittam\". Kétségtelen, hogy a rakijáról van szó, az egész Balkánon népszerű pálinkaféléről. Ez pedig azt jelenti, bizonyítékot leltek arra, hogy nem a XVI. században − ahogy eddig hitték −, hanem már kétszáz évvel korábban bolgár volt ez az ital, vagyis bolgár találmánynak minősíthető.
Ez a nemzeti büszkeségen kívül azért fontos Szófiának, mert komoly harcban áll Szerbiával, Macedóniával, Albániával és Szlovéniával, amelyek mind sajátjuknak tartják a rakiját. Ráadásul Szlovénia, amely Bulgáriánál három évvel korábban lett az Európai Unió tagja, már el is indította az eljárást, amely neki biztosítaná az ital védett nevét. A szófiai kormány februári ülésén fontos nemzeti és politikai célnak minősítette a rakija bolgár italként való elismertetését. Mindenesetre a népet már nem kell meggyőzni erről: 1600 lepárlót használnak legálisan és becslések szerint 9000 készüléket illegálisan Bulgáriában házi pálinka előállítására. A hazafias küzdelem részeként a kormány szeretné elérni, hogy Brüsszel járuljon hozzá az ország uniós csatlakozása után a pálinkafőzésre kötelezően bevezetett adó csökkentéséhez.
Hasonló vita folyik egy saláta, a sopszka körül. Belgrád szerint ez ősi szerb specialitás, s először (hogy a dolog bonyolultabb legyen) a jelenlegi Koszovó területén készítették, és az azt feltaláló pásztorok vitték magukkal Bulgáriába. Ugyanakkor egy helyi legenda szerint az első ilyen salátát a görög saláta mintájára az állami Balkantourist egy ismeretlen szakácsa kreálta az 1960-as évek elején.
