Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A belarusz kormány 400 millió dolláros kölcsönt kért Irántól - jelentette be Nagyezsda Jermakova, a minszki jegybank elnöke, aki azt mondta, hogy bár a tárgyalások még folynak, Teherán gyakorlatilag már döntött a kérés teljesítéséről. További 1 milliárd dollárt várnak az orosz Szberbanktól, aminek hamarosan meg kell érkeznie, és az első 800 millió után esedékes az oroszok vezette eurázsiai válságalaptól a 3 milliárdos hitelkeret következő, 400 millió dolláros részlete.
A legnagyobb összeget azonban a Nemzetközi Valutaalaptól - amelynek küldöttsége ma kezdi meg a helyzet elmérését Minszken - várják, 5,8 milliárd dollárt. Ebből a pénzből finanszíroznák a korábbi hitelek esedékessé váló visszafizetését - írta a BelTA hírügynökség.
Ugyanakkor elárulta, hogy ezek a kölcsönök együtt sem lesznek elegendőek, különösen mert a jegybankelnök szerint nem lehet komolyan számítani ekkora hitelre az IMF-től.
Vlagyimir Amarin pénzügyminiszter ezzel szemben még magasabbra tette a lécet, szerinte 7 milliárdra van szükségük az IMF-től, de szerinte egy új, kemény reformprogram fejében ezt meg is kaphatják. A Standard & Poor\'s nemzetközi hitelminősítő szeptember közepén rontotta le Belarusz besorolását B-ről B mínuszra, ami az államcsőd veszélyéhez való közeledését jelzi, ahogy az ország a függetlenné válása óta legsúlyosabb válságával küzd.
A hitelfelvételi tervek különösen szépek annak fényében, hogy alig három hete Mihail Mjasznyikovics miniszterelnök még úgy nyilatkozott, hogy Belarusz maga is meg tud birkózni gazdasági problémáival, nincs igazán nagy szüksége az IMF támogatására. Eközben a valutaalap lerontotta az ország gazdasági prognózisát - az idei GDP-növekedését 0,5 százalékkal 5 százalékra, a jövő évit 02-vel 1,2 százalékra, vagyis a bruttó hazai termék bővülésének drasztikus lefékeződését várja - emlékeztetett a minszki Telegraf.
