Az európai jegybankok 25 ezer unciával, azaz mintegy 0,8 tonnával növelték aranytartalékaikat az elmúlt egy évben - jelentette az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap. Ez az első eset 1985 óta, hogy a központi bankok nettó aranyvásárlók lettek - derül ki a World Gold Council adataiból -, 1999 óta évente átlag közel 400 tonnával csökkentették készleteiket, mivel igyekeztek államkötvényekre cserélni a hozamot nem ígérő, korábban divatjamúltnak számító nemesfémet. A világon évente 4500 tonna arany cserél gazdát, s bár a jegybankok felhalmozása ehhez képest elenyésző mennyiség, világosan mutatja, hogyan forradalmasította e hagyományos értékképző piacát a világ tőzsdéinek és kötvénykereskedésének felbolydulása.
Az európai jegybankok csak követik vásárlásaikkal a feltörekvő országok központi bankjait, amelyek szintén alaposan bespejzoltak aranyból. Mexikó, Oroszország, Dél-Korea és Thaiföld szintén sok aranyat vásárolt idén, hogy csökkentse dollártartalékait - írta a Financial Times. Világszinten a jegybankok több aranyat vehetnek 2011-ben, mint bármikor ezt megelőzően az elmúlt 40 évben, azaz a Bretton Woods-i valutarendszer felbomlása, a dollár korlátlan aranyra váltásának megszűnése óta. Megyünk visszafelé abba az irányba, amikor az arany sokkal inkább pénznek számított, mint most - mondja Jonathan Spall, a Barclays Capital nemesfém-kereskedésért felelős vezetője.
Némileg árnyalja a képet, hogy az európai vásárlások jelentős része Észtország év eleji eurózóna-csatlakozásához kapcsolódik, ugyanis a balti ország jegybankjának be kellett szereznie azt a mennyiséget, amellyel teljesíthette az ország hozzájárulását az ECB aranytartalékához. További nagy tételt, 3000 unciát vett Málta. Ezenfelül azonban a szakértők szerint ugyanaz az európai jegybankok motivációja, mint ázsiai társaiké: el akarnak mozdulni - az amerikai fiskális és monetáris politika káros hatásait elszenvedő - dollártól, illetve az ebben elszámolt készleteiktől az arany felé.
Színezi a színesfém reneszánszát, hogy egyes európai politikusok azt várnák a bajban lévő eurózóna-országoktól, hogy adósságaikat aranytartalékaik egy részének eladásából fedezzék. Elemzők szerint ez egyrészt a jelenlegi magas arányárakon nem sokat hozna a konyhára, másrészt pénzzé tehető tartalékaik fogyása miatt csak fokozná a bizalmatlanságot az érintett országokkal szemben.
