Moszkva elengedi Észak-Korea − nagyrészt még a szovjet időkből fennmaradt − 11 milliárd dolláros tartozását. Az Izvesztyija értesülése szerint az összeg 90 százalékát leírják, a fennmaradó 10 százalékot észak-koreai közös projektekbe fektetik be. Phenjan nagylelkűen előzetes beleegyezését adta ehhez a megoldáshoz. A lap pénzügyminisztériumi forrása szerint e lépésnek két oka volt: a fizetésképtelen országtól úgyse kaphattak volna egy fillért sem, a fizetési követelés fenntartása pedig akadályozta a két ország közti gazdasági kapcsolatokat.
Elemzők ehhez hozzáteszik, hogy az oroszok számára rendkívüli jelentőségű gázüzlet létrejöttének útját egyengethetik ezzel a döntéssel. A megállapodás valószínűleg Kim Dzsong Il múlt hónapi oroszországi látogatásán jött létre, pontosabban az észak-koreai vezér akkor zsarolta meg az oroszokat. Nehéz ugyanis másként minősíteni azt a követelését, hogy az oroszok évi 500 millió dollár tranzitdíjat fizessenek a tervezett, a szibériai gázt Északon át Dél-Koreába vezető csővezeték használatáért. Ez az összeg pont az ötszöröse annak, amit Moszkva és Szöul ajánlott, és a harmada Észak-Korea teljes éves exportbevételének − írta a szöuli World Tribune. Az oroszok válaszul felszólították, hogy fizessék vissza a 11 milliárdos tartozást − mivel erről most lemondtak, valószínű, hogy a színfalak mögött sikerült megegyezni a tranzitdíjban.
A tervezett gázvezetékért hét éve harcol Moszkva, mert ha sikerül elérnie vele Dél-Koreát, akkor ez az ország lesz az orosz gáz legnagyobb piaca, és jelentősen csökkentené függését az alig bővülő és alternatív forrásokat kereső Európától. A dinamikusan fejlődő, ám erőforrásokban szegény Dél-Korea Japán után a világ második legnagyobb cseppfolyósítottgáz-vásárlója és az ötödik legnagyobb kőolajimportőr. Márpedig a Szibériából vezetéken érkező gáz lényegesen olcsóbb volna a cseppfolyósítottnál − a tervezett ár annak csupán harmada. Az oroszok már 2008 végén megállapodtak a dél-koreaiakkal, hogy 30 éven át évi 10 milliárd köbméter földgázt fognak nekik szállítani 90 milliárd dollárért, 2015-tel kezdődően.
