Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kitűnő első és második negyedévi GDP-adatok ellenére a Dziennik Gazeta Prawna sötét képet festett elemzésében az események várható alakulásáról. A vezető gazdasági napilap szerint több mint 200 ezren veszíthetik el állásukat, és akiknek megmarad a munkahelyük, jobban teszik, ha nem számítanak jövedelmük számottevő növekedésére. A közgazdászok úgy vélik, hogy a harmadik negyedévben a gazdaság bővülési üteme a második negyedévi 4,3-ról 3,5 százalékra lassul, emiatt növekedni fog a munkanélküliség, mérséklődik a fizetések emelkedése és ezzel a fogyasztás, amit a drága és nehezen hozzáférhető hitelekkel sem lehet majd fenntartani. Jelzésértékűnek tartják, hogy júliusban az állástalanok aránya csak 0,1 százalékkal csökkent a júniusihoz képest, 11,7 százalékra, pedig az alkalmi munkák miatt ez a munkaerő alkalmazásának fő szezonja. Egyes elemzők úgy vélik, jövőre a munkanélküliség elérheti a 13 százalékot is. Az optimistának számító prognózisok szerint még az idén 12 százalékra emelkedik, és jövőre is ezen a szinten marad. Ezt a véleményt arra alapozzák, hogy a 2001−2004-es válságos évek alatt szerzett tapasztalataik a munkaadókat óvatosságra intik. Akkor túl sok alkalmazottat bocsátottak el − a csúcson a munkanélküliek aránya meghaladta a 20 százalékot −, s amikor a helyzet javult, nem találtak elegendő szakembert, ami ráadásul bérversenyt indított be közöttük. Ezért most inkább más módszereket próbálnak alkalmazni − például a rugalmas munkaidőt, a bérek és az alkalmazottak számának befagyasztását. A Pekao SA bank vezető közgazdásza, Marcin Mrowiec úgy látja, hogy idén a bérek még valószínűleg lépést fognak tartani az inflációval, de jövőre bizonyosan annak szintje alatt maradnak.
A Citigroup Inc. elemzői a harmadik negyedévre a GDP 3,5, jövőre 2,9 százalékos növekedését várják, és nincsenek elragadtatva a második negyedévi eredménytől, amely, mint írják, csaknem teljes egészében a raktárkészletek dinamikus bővülésének volt köszönhető. Ezért a következő negyedévekben várhatóan a vállalatok csökkenteni fogják termelésüket és készleteiket. A frankhitelek kényszerű törlesztése tovább fogja lassítani a fogyasztásnak az előző negyedben még 3,5 százalékos emelkedését, és kormánymegrendelések sem segíthetik a gazdaságot, mivel a tavalyi 7,9-ről idén a GDP 6 százalékára akarják csökkenteni a költségvetés hiányát.
