Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szerb kormány elfogadta a vagyon-visszaszármaztatásról, a kárpótlásról, valamint a közvagyonról szóló törvénytervezeteket, illetve az egyházi vagyon visszaszármaztatásáról szóló törvény módosítási tervezeteit. Ezeket várhatóan az őszi rendes parlamenti ülésen megvitatják és október közepe táján már hatályba léphetnek. Mintegy 4 milliárd euró értékű vagyont adnak vissza. Az akciót egy külön e célra alapított ügynökség fogja lebonyolítani, amelyre a becslések szerint 150 ezer ügyirat vár majd.
Vukasinovics Éva, a kisebbségügyi kérdésekkel megbízott tartományi ombudsmanhelyettes az újvidéki Magyar Szónak elmondta, hogy a törvény az 1945. március 9-e után elkobzott vagyon visszaszármaztatását, illetve kárpótlását irányozza elő. Ez a dátum nem elfogadható, mert a vagyonelkobzások legnagyobb része ez előtt történt. A törvénytervezet értelmében a természetbeni vagyon-visszaszármaztatás élvez elsőbbséget, ha ez nem lehetséges, akkor pedig államkötvényekkel történő kárpótlás következik. Az ombudsmani hivatal szerint a jogszabály − indokolatlanul − nem ismeri el a csereingatlanok útján történő kárpótlást. Pontosan meg kellene határozni azt is, hogy a szerb állam, a tartomány vagy az önkormányzatok fogják visszaszolgáltatni az egykor elkobzott vagyont. A törvénytervezet kivonja a természetbeni visszaszolgáltatás alól az ingó kulturális javakat, például a festményeket, vagy a kiemelt jelentőségű javakat, gyűjteményeket, ami nem indokolt.
A legnagyobb probléma, hogy a törvénytervezet az 1945. március 9-e után elkobzott vagyon visszaszármaztatását irányozza elő, ami Vukasinovics Éva szerint rejtett diszkrimináció, hiszen legfőképp ez előtt az időpont előtt történtek az elkobzások, vagyis ezzel a dátummal ezek elődlegesen a zsidó hitközséget, valamint a magyar kisebbség jogait csorbítják.
