Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Húsz évvel a Szovjetunió összeomlása után Vlagyimir Putyin a legtöbb állítással ellentétben nem a volt birodalmat próbálja helyreállítani, hanem annak egykori tagjaiból egy kvázi Európai Uniót − írta a Financial Timesban Neil Buckley. Az egy évvel ezelőtt bejelentett, de gyakorlatilag csak ez év elején létrejött orosz−kazah−belarusz vámunió már megszüntette a vámokat és a vámellenőrzést a három ország között, jövő januárban ez \"Közös Gazdasági Térséggé\" válik, biztosítva az áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását közös piacukon, ami 165 millió lakost számlál − ez a Szovjetunió lakosságának 60 százalékát jelenti.
Legutóbbi moszkvai csúcstalálkozójukon a három ország miniszterelnöke még ambiciózusabb célt tűzött ki: Eurázsiai Gazdasági Unióvá tervezik átalakítani szervezetüket 2013-ra. Még a közös valuta bevezetése is szóba került. Putyin az eseményt úgy értékelte, mint aminek óriási a geopolitikai jelentősége. Mint mondta, a Szovjetunió összeomlása óta ez az első tényleges lépés a posztszovjet térség természetes gazdasági és kereskedelmi kötelékeinek helyreállítására. Az FT szerint lehet, hogy ez túlzás, de az tény, hogy a folyamat megkezdődött és halad előre. Az orosz miniszterelnök egyébként azt is javasolta, hogy amint a Közös Gazdasági Térség létrejött, kezdjen tárgyalásokat az Európai Unióval egy szabadkereskedelmi megállapodásról.
Putyin 2000 óta keményen dolgozik a volt szovjet államok nagy részének gazdasági egységbe vonásán, de ennek inkább csak szimbóluma, mint megvalósulása lett a hat államból álló Eurázsiai Gazdasági Közösség. Ezért 2009 óta Kazahsztánra és Belaruszra koncentrált, sikerrel. Nurszultan Nazarbajevnek, Kazahsztán uralkodójának tetszik az ötlet, Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök pedig régóta álmodik országának Oroszországba való beolvasztásáról, ha megkapja az egyesült állam elnöki posztját. Erről az oroszok hallani sem akarnak, de ez hiába módosította Lukasenko hozzáállását az együttműködéshez, a Moszkvának gazdasági-kereskedelmi szempontból teljesen kiszolgáltatott Belarusznak valójában nem sok választási lehetősége maradt. Most pedig, miután a diktátornak sikerült országát súlyos válságba taszítania, s az ellenzékkel szembeni brutális fellépéssel maga ellen fordítania a nyugati világot, csak az oroszok segítségében reménykedhet.
A fokozatosan mélyülő vámunió tipikus előnye a gazdaság ösztönzése a kereskedelem útjában álló akadályok eltávolításával. Adott esetben hozzájárul ehhez a szovjet időkben kialakult, és valójában mesterségesen széttépett horizontális struktúrák, vagyis az iparágak és vállalatok együttműködése helyreállításának lehetősége. Emellett a volt szovjet Közép-Ázsia legsikeresebb gazdasága, a kazah Oroszországhoz kötésével ellensúlyozni tudja a térségben növekvő kínai befolyást. A szomszédos Kirgizisztán és Tadzsikisztán máris kifejezésre juttatta, hogy érdeklődik a csatlakozás lehetősége iránt.
A Putyinhoz közel állók szerint a miniszterelnök szeretné bevonni az új unióba Ukrajnát, az Oroszország után legnagyobb szláv államot is, amelynek 45 milliós lakosságával a volt Szovjetunió háromnegyedét érné el a szövetség. Hogy mennyi az esélye Kijev elcsábításának, amely EU-tagsági reményeket ápol, majd kiderül, mindenesetre az euróországok válsága Putyinnak dolgozik.
