Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szlovákia változatlanul azt tervezi, hogy az idei 4,9-ről a GDP 3,8 százalékára csökkenti jövőre költségvetési hiányát − emelte ki a Bloomberg a 2012-es költségvetés nyilvánosságra került tervezetéből. A hiány a pénzügyminisztérium szerint 3,17 milliárd euró lesz, azonban Szlovákiának több mint 7 milliárd euró hitelt kell felvennie, amivel az államadósság elérheti a 33,4 milliárdot, vagyis a GDP 44,8 százalékát. Pozsony a bruttó hazai termék 4,4 százalékos növekedésére számít jövőre, amit elsősorban az euróövezet felívelésének lassulása veszélyeztethet. A tervezet nem tartalmaz sem adóemelést, sem a rendkívüli bankadó bevezetését, amit a pénzügyminisztérium javasolt. A tárca vezetője, Ivan Miklos sajtóértekezletén azt mondta, hogy ha a kormány elfogadná ezeket a bevételnövelő intézkedéseket, 300 millió euróval lehetne emelni a kiadásokat.
Az FXstreet.com elemzői elérhetőnek tartják a kitűzött célokat − ezt tükrözi, hogy idén 4 százalékos gazdasági növekedést várnak Szlovákiában. A recessziós 2009-es év után folyamatosan emelkedik fel az ország, elsősorban az exportnak köszönhetően, mivel a lakossági fogyasztás már két éve stagnál, a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal kisebb a válság előttinél. Az infláció, ami 2010-ben egy százalék alatt maradt, idén meglódult, és éves összehasonlításban a második negyedévben négy százalék fölé emelkedett, a tempó őszre várhatóan eléri a 4,5 százalékot. A teljes éves inflációt az FXstreet négy százalékra várja, ami jövőre 3,5 százalékra mérséklődik. A munkanélküliség, amelynek szintje a 2009-es 12,1 százalékról tavaly 14,4 százalékra ment fel, idén 13 százalékra süllyedhet.
A világszerte tapasztalható hitelválság miatt az elkövetkező időszakban a lakossági hitelek további drágulása várható, bár a pénzintézetek már az elmúlt egy évben is emelték a kölcsönök kamatait. A fogyasztási hitelek kamatlába az elmúlt egy évben 1,2 százalékponttal, átlagosan 16,6 százalékra ugrott − írta a pozsonyi Új Szó. Eközben az egy évre lekötött lakossági betéteké 0,7 százalékponttal nőtt, így éves kamatuk átlagosan 2,13 százalék. Az ingatlanhitelek a legdrágábbak közé tartoznak az egész eurózónában, pedig az Európai Központi Bank legutóbbi kamatemelését a pénzintézetek még be sem építették teljesen a kamataikba. Emiatt még félszázalékos kamatemelkedés várható a jelzáloghiteleknél − de legalább a bankok szerint a lakáshitelek ugyanúgy hozzáférhetőek, mint a válság 2008-as kirobbanása előtt.
