Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szerbia megkezdte kiköltözését azokból a diplomáciai épületekből és konzulátusokból, amelyek Jugoszlávia vagyonának felosztása során más egykori tagköztársaságnak jutottak. Ez az első jele annak, hogy ebben az igen érzékeny témában sikerült kimozdulni a holtpontról − közölte a Radio Srbije.
Az érdekelt országok legutóbbi, júniusi ülésén megállapodtak három objektum felosztásáról, a következő osztozkodást pedig szeptemberre tervezik. Szerbiának augusztus 31-éig összesen tíz, külföldön levő diplomáciai objektumot kell átadnia. Ez azonban csak egyik szakasza ennek a folyamatnak, amelynek lezárására valószínűleg a következő nyár végén kerül sor.
A teljes jugoszláv örökség folyamatában a legmesszebb az állami vagyon felosztásában sikerült előrejutni, a diplomáciai és konzuli képviseletek felosztása még nem megoldott, a katonaság vagyonának felosztása pedig vitatott. A jogutódok legutóbbi megállapodása alapján az elkövetkező egy-másfél hónap során a szerb diplomaták beköltöznek a prágai nagykövetségi épületbe, valamint a washingtoni és az ottawai rezidenciába. Ezzel egyidejűleg kiköltöznek két ingatlanból az Egyesült Államokban és Németországban, amelyeket ezt követően áruba bocsátanak és a kapott pénzt felosztják a jogutód államok között. A szerb diplomaták már kiköltöztek két trieszti lakásból, amelyek a horvátoknak jutottak, továbbá megtörtént a milánói főkonzulátus átadása is, amely a szlovéneké lett.
A Belgrád által más jogutódoknak átengedett objektumokkal kapcsolatos szerb kormányálláspont szerint ésszerűnek és takarékosnak kell lenni. Bécsben például, ahol Szerbia a nagykövetségi épületet átengedte a horvátoknak, a nagyköveti rezidencia és a nagykövetség az elkövetkezőkben egy épületben lesz. A többi épület többségét, mint például a budapesti, az athéni és washingtoni ingatlanokat, Szerbia más jogutódoknak engedte át, hiszen eddig sem vette igénybe őket.
A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság jogutódlásáról 2001-ben aláírt megállapodás előirányozza, hogy a vagyonfelosztás alapja, hogy a volt JSZSZK minden ingatlana annak a jogutód államnak jusson, amelynek területén található. Horvátország még 1991-ben, tehát a megállapodás előtt rendeletet hozott a területén levő szerb vagyon államosításáról. A nemzetközi közösség nyomására azonban ezt a rendeletet visszavonta, a vagyon zömét azonban már a jogutódlási megállapodás érvénybe lépése előtt eladták. A szerbiai vagyonjogi igazgatóság értékelése szerint a horvátországi szerb vagyon, vagyis az épületek, lakások, üdülők és az egykori szerb vállalatok értéke a JSZSZK széthullása idején 1,8 milliárd euró értékű volt, a szerbiai horvát vagyoné pedig ennek a fele.
