Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szerb statisztikai hivatal adatai szerint Szerbia külkereskedelmi mérleghiánya 2011 első öt hónapjában 3,338 milliárd dollár volt, miután a 4,68 milliárd dolláros exporttal szemben az import elérte a 8,02 milliárd dollárt. Az előző évhez képest a kivitel 30,5 százalékkal, az import 25 százalékkal bővült.
Régiókra lebontva az ország kivitelében a legnagyobb rész (36 százalék) a Vajdaságra esik, a tartományt követi a belgrádi régió 22,2 százalékkal, majd Dél- és Kelet-Szerbia 21,7 százalékkal. A behozatalban a belgrádi régió áll az első helyen 45,3 százalékkal, Vajdaság 30,9 százalékkal részesedik Szerbia importjából.
A szerbiai export legnagyobb része Olaszországba (584 millió dollár), Németországba (526 millió dollár) és Bosznia-Hercegovinába (443 millió dollár) irányult. A behozatalban az első számú külkereskedelmi partner − a kőolaj- és a földgázbehozatalnak köszönhetően − Oroszország volt 1076 millió dollárral, őt követte Németország 835 millió dollárral és Olaszország 646 millió dollárral.
Az egykori jugoszláv tagországok egy részét, valamint Moldovát és Albániát összefogó CEFTA-országok továbbra is meghatározó szerepet játszanak Szerbia külkereskedelmében. A CEFTA-országokkal Szerbia az év első öt hónapjában − főként a mezőgazdasági termékek kivitelével − 536 millió dolláros külkereskedelmi többletet ért el.
A szerb export főként ipari nyersanyagokból áll, mint vas és acél (513 millió dollár), színesfémek (395 millió dollár), az elektromos készülékek kivitelével 297 millió dollárt, míg a mezőgazdasági termékekével − a zöldség- és gyümölcsféléket nem számítva − 296 millió dollár nyereséget értek el.
Bozidar Gyelics, az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes a napokban felszólította a száz legnagyobb exportáló vállalatot, hogy készítsenek projekteket és jelentkezzenek azokért a hitelekért, amelyeket 250 millió euró összértékben az Európai Beruházási Bank (EIB) biztosít − írta a Balkans.com. Az elsősorban a kivitelben jeleskedőknek szánt hitelekről legkésőbb szeptemberben döntenek. Azokat 4 évi türelmi idő után 12 év alatt kell törleszteni, a maximális kamat évi 4 százalék lesz a maximum 12,5 millió eurós kölcsönre. Mint egy belgrádi konferencián elmondta, a kormány célja, hogy az export jelenleg 40 százalékos részesedését a GDP-ben legalább 50 százalékra emeljék, és fontosságban csak ezután következik az új munkahelyek teremtése. Gyelics kiemelte, hogy az állami garanciának köszönhetően a kereskedelmi bankok minden más biztosíték nélkül adhatják meg a hitelt. A keretből mintegy 100 millió eurót szánnak a kis- és középvállalatok fejlesztésére.
