Meg fogom védeni a Dodd−Frank-törvényt − szögezte le az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama, miután bemutatta a csütörtökön felálló pénzügyi fogyasztóvédelmi hivatal elnökjelöltjét, Richard Cordrayt. A demokraták baloldala szerint eleve kudarc, hogy nem a bankok túlkapásai ellen létrehozott hivatal felállításáért a kezdetektől harcoló Elisabeth Warren, hanem egy ismeretlen jelölt kapta meg az elnök bizalmát. A szenátusban a kinevezés obstruálására képes republikánusok azonban közölték: jelenlegi formájában senkit nem szavaznának meg az iroda élére, mivel annak belső felépítését nem tartják eléggé átláthatónak. Az elnök szerint azonban az átalakítás mindenképpen a hivatal további gyengítésével járna, így kevésbé hatékonyan tudna fellépni a bankok önkényes, az ügyfeleiket kiszolgáltatottá tevő lépései ellen − ilyenek a szabálytalan jelzálog-hitelezési gyakorlatok vagy a bújtatott hitelkártya-tranzakciós díjak.
Hiába telt el már egy év a pénzügyi reform elfogadása óta, nem a pénzügyi fogyasztóvédelem az egyetlen nyitva maradt kérdés: számos kulcsfontosságú részlet továbbra is tisztázatlan maradt. Ezek közé tartozik a Basel III-as tőkekövetelmények gyakorlatba ültetése, a bankok által folytatott saját számlás ügyletek korlátozása, valamint a bankok feldarabolásának megkönnyítéséhez szükséges belső átalakítások. A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint ezeken fog múlni, hogy csupán kismértékben korlátozzák a bankok mozgásterét, vagy teljesen átalakul az amerikai pénzügyi szektor, és nem túl jövedelmező pénzügyi szolgáltatókká válnak a bankok. A késlekedés oka részben az, hogy az amerikai képviselőházban többségben lévő republikánusok nem szavazták meg a tőzsdefelügyelet (SEC) törvényből következő többletmunkájához szükséges forrásokat, a Wall Street-i bankok pedig erőteljesen lobbiznak a rendelkezések felhígításáért.
