Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden gazdasági ésszerűségnek ellentmondva egy nappal azután, hogy a minszki statisztikai hivatal közölte, évtizedes csúcsra emelkedett az infláció - az árak 36,2 százalékkal haladták meg a tavaly év végit -, a gazdasági minisztérium bejelentette, hogy nem hosszabbítják meg a július 1-el lejárt árbefagyasztást. Ez a döntés végzetes lendületet adhat a pénzromlásnak. Mint a lengyel Gazeta Wyborcza emlékeztetett rá, a száguldó infláció megfékezésének érdekében 106 \"különös társadalmi jelentőségű\" cikkcsoport árát rögzítették hónapokkal ezelőtt, a haltól a tejen át a kávéig és a teáig, de bekerült a védett termékek közé az alma, a paradicsom, az uborka, a só és a kolbász is. A kormány döntéséről Ihar Famin gazdasági miniszter tájékoztatta a közvéleményt.
Az inflációs válságot Alekszandr Lukasenko államfő robbantotta ki, amikor a Nemzetközi Valutaalaptól kapott hitelt a gazdaság talpraállítása helyett arra fordította, hogy a tavaly év végi választások előtt 300-ról 500 dollárra emelje a havi átlagfizetést, emiatt május végén 56 százalékkal voltak kénytelenek leértékelni a belarusz rubelt. Ekkor az inflációs válság megindította a valutaválságot, mert a lakosság igyekezett valutába menteni a pénzét, annak egyre nagyobb hiánya pedig a jelentős importra szoruló ipart is megbénította.
A jelenlegi árfelszabadításnak mégis megvan a maga logikája. A mesterségesen alacsony áron tartott létfenntartási cikkeket ugyanis az élelmes belarusz polgárok a lengyel lap beszámolója szerint tömegesen kezdték \"exportálni\" a szomszédos Oroszországba, amellyel július 1-el lépett Minszk vámunióra, Kazahsztánnal együtt.
Jaroszlav Romancsuk belarusz közgazdász pozitívan értékelte a Gazeta Wyborczának az árak felszabadítását. Szerinte ez megmentheti azokat a belarusz vállalatokat, amelyek hatósági kényszerre kötelesek voltak áron alul eladni termékeiket, és értelmetlenné teszi a csempészetet. Ami igazán aggasztja az az, hogy biztos benne: Lukasenko mindent meg fog tenni, hogy enyhítse a döntés hatásait. Máris kilátásba helyezték a közalkalmazottak fizetésének 35 százalékos emelését, ami tovább fűti az inflációt. Emellett az árak továbbra sem lesznek teljesen szabadok, mint azt a benzin példája mutatja. Miután tüntetéseket robbantott ki a nem rögzített üzemanyagárak emelkedése, a kormány utasítást adott azok csökkentésére.
A jegybank az infláció elleni harc jegyében a múlt héten 2 százalékponttal 20 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, de ez a hivatalosan 40 százalékosra várt éves pénzromlással szemben nem sokat segíthet.
