Lengyelország készen áll a következő félévre

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Varsó május végén mutatta be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztjára tervezett programját. A lengyelek július 1-jével veszik át Magyarországtól az elnökséget, prioritásaik az integráció mint a növekedés forrása; Európa biztonsága; nyitottságát hasznosító Európa. A legfontosabb uniós feladat ez idő alatt a gazdasági növekedésben meghatározó jelentőségű 2014−2020-as uniós költségvetés tervezése, az ezzel kapcsolatos tárgyalások megkezdése − a büdzsét nem a lengyel elnökség idején fogadják el, de a megbeszélések koordinálásával komoly befolyást gyakorolhat a legfontosabb döntésekre. (Az Európai Bizottság június 29-én hozza nyilvánosságra költségvetési javaslatát.)

Kiemelt figyelmet szentelnek a lengyelek a kohéziós politikának, amelynek célja az unió szegényebb térségei és a fejlettek közötti különbségek csökkentése. Ez  várhatóan kihívja majd az EU legnagyobb finanszírozói − Franciaország,  Németország és Nagy-Britannia − ellenállását, mivel ezek az általános  takarékossági kényszer miatt korlátozni akarják az unió  kiadásait. Varsó viszont a saját helyzete miatt is nyilván kiáll majd a mezőgazdasági támogatások megőrzése mellett, illetve azt a vonalat vinné tovább, amit az Európai Parlament elnöke, a lengyel Jerzy Buzek is képvisel, vagyis a keretek bővítését.

Lengyelország felkészült az elnöki félévre − jelentette Mikolaj Dowgielewicz, az elnökség kormánybiztosa. A felkészülést szakértői szinten már 2007-ben megkezdték, 2008-ban pedig létrehozták az elnökség előkészítésével foglalkozó kormánybiztosi hivatalt. Az események sok helyszínen zajlanak majd, vidéken is, a szakértői tanácsozásokat is beleértve decemberig mintegy 30 ezren érkeznek az uniós programokra Lengyelországba. Az ország összesen mintegy 440 millió zlotyt költ az elnökségre, ami több mint ötszöröse a hasonló magyar kiadásoknak és mintegy háromszorosa a francia elnökség költségeinek.