Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szerbiai vállalatok veszteségei 2010-ben több mint 12 százalékkal csökkentek, az előző évi 102,2 milliárd dinárról 89,7 milliárd dinárra (1,32 milliárd dollár). A pozitív fejlemény elsősorban az exportra dolgozó ágazatoknak köszönhető, amelyek részaránya a gazdaságban növekszik − írta a Bloomberg. A cégek egyik legnagyobb problémája a likviditás hiánya. A közgazdászok szerint ártalmas a dinár árfolyamának euróhoz viszonyított állandó erősödése, mivel ez nem a gazdasági tevékenység eredménye, és ezért nem is sikerült jobb kiviteli eredményeket elérni.
A globális gazdasági válság, az objektív körülmények, továbbá a szerb gazdaság szubjektív \"gyengeségei\" megritkították a szerbiai közvetlen külföldi beruházásokat, amelyek leginkább hozzájárulnának az ország gazdasági fejlődéséhez. A gazdálkodási feltételek javításáról, valamint arról jutottak − nem meglepő − közös nevezőre a szerb közgazdászok és a politikusok, hogy az elkövetkező évtizedben kivitelorientált gazdasági fejlődési modell alkalmazására van szükség.
Abban azonban nem értettek egyet, hogy milyen módon lenne a legmegfelelőbb ehhez hozzáállni, valamint a reformfolyamatok dinamikájáról sem tudtak megegyezésre jutni − írta a szerb rádió internetes újságja.
Zorica Mijuskovics kommentárjában rámutatott, hogy Szerbia gazdasági növekedése meghaladta az átmenet folyamatán már túl levő országok átlagnövekedését, sőt ötször nagyobb növekedést ért el az Európai Unióénál. A polgárok mégis elégedetlenek, mivel 2000 óta az életminőség nem javult megfelelően. Az arra irányuló kísérletet, hogy Szerbia 2020-ig terjedő fejlesztési tervének elképzeléseivel hidalják át a szürke valóság és a fényes jövő között tátongó űrt, nemcsak a szakértők fogadták fenntartással, hanem a széles nyilvánosság is.
A jobb gazdálkodást szolgáló projekteknek, amelyet az USAID, vagyis az amerikai fejlesztési ügynökség támogat, abban kellene segítségére lennie a szerb kormánynak, hogy növelhesse a gazdaság és a magánszektor versenyképességét. Verica Kalanovic miniszterelnök-helyettes a napokban jelentette be, hogy a USAID és az Európai Integrációs iroda 16,7 millió dollárt fektet három projektbe, amelyek a szerb versenyképesség erősítését szolgálják. Ugyanez a célja a belgrádi kormánynak például azzal, hogy 2−10 ezer euró értékű támogatást nyújt a külföldi beruházóknak minden új munkahely megnyitásához. Ez az intézkedés azonban korlátozott eredményeket hozott − az a benyomás alakult ki, hogy a befektetők számára nem az a döntő, hogy megkapják ezt a támogatást, hanem az, hogy lehetséges-e hosszú távon sikeresen és szilárdan gazdálkodniuk Szerbiában.
A Szerbia előtt álló legnagyobb kihívás a monetáris és fiskális politika koordinációjának megteremtése, valamint az, hogy meggyőzze a polgárokat és a befektetőket arról, hogy célja a tartós makrogazdasági stabilitás elérése.
