Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vajdasági földművesek több napig zárlat alatt tartották a vajdasági helyi jellegű és főutakat, így fejezve ki a szerb kormány új agrárpolitikájával szembeni elégedetlenségüket − írta a szerb rádió online híreiben. Az értékelések szerint mintegy tízezer mezőgazdasági gép állt az utakon. A kormány ennek ellenére azt üzente a tiltakozóknak, hogy az állam legfeljebb a harminc hektárt művelő gazdaságoknak tud támogatást szavatolni.
A kormány támogatásokról szóló döntése, amely szerint 14 000 dinár (136 euró) támogatást kapnak hektáronként a tíz hektár nagyságú területtel rendelkező gazdaságok, azok pedig nem, amelyek 100 hektár vagy afölötti területet művelnek, a földművesek egy részének elégedetlenségét váltotta ki. Ezt követően a támogatásokról szóló kormányhatározatot kibővítették, oly módon, hogy azok is támogatásban részesülnek, akik harminc hektárig terjedő területet művelnek, a földművesek azonban továbbra is elégedetlenek.
A mezőgazdasági tárca illetékesei szerint nincs ok a tiltakozásokra, mivel a gazdaságok legtöbbje, amelyek tavaly ebben a támogatásban részesültek, éppen a kistermelők köréből került ki. A minisztérium 2010-re vonatkozó adatai szerint a kormánytámogatást mintegy 75 ezer gazdaság vette igénybe, amelyek közül 55 000 tíz hektárig terjedő területet művel meg, ez pedig azt jelenti, hogy idén is érvényes rájuk a kormányrendelet, és megkapják a támogatást. A támogatást élvezők körének a harminc hektárig terjedő területet művelőkre való kiterjesztésével, ami mintegy 67 ezer gazdaságot jelent, a szerbiai gazdaságoknak csaknem 90 százaléka részesülne támogatásban.
A számítások szerint tavaly a 100 hektárig terjedő területet művelő gazdaságok 14 ezer euró értékű támogatást, illetve ajándékot kaptak az államtól. Ha a fenti területen kukoricát termesztettek, akkor a termelésből eredő jövedelmük mintegy 90 ezer euró volt. Az állam most úgy döntött, hogy azoknak a gazdaságoknak lesz segítségére, amelyek harminc hektárig terjedő területet művelnek, a támogatási különbséget pedig az állattenyésztés fejlesztésére ütemezi át. Az állattenyésztés jelenleg kisebb a mezőgazdasági termelés egyharmadánál, a földművelés pedig 70 százalékát teszi ki. A kormány célkitűzése az, hogy kétszeresére növelje az állattenyésztés részesedését, ám nem a földművelés kárára, hanem a tej- és hústermelés növelésén keresztül, annak érdekében, hogy ez a piac stabilizálódhasson.
Az agrárszakértők véleménye szerint ez jó döntés, mert a kisebb gazdaságokkal rendelkezőket támogatja, hiszen azok sokkal érzékenyebbek a változásokra és a termelési költségek miatt kisebb a termelékenységük. A tiltakozásokat nem támogatta a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Egyesülete sem, amely közzétette, hogy a kormányintézkedéseket reálisnak értékeli, tekintettel arra, hogy az agrár-költségvetés korlátozott.
Időközben a kormány elfogadta a mezőgazdasági termelőknek folyósítandó támogatott hitelprogramot, és erre a célra 2,7 milliárd dinárt különített el a költségvetésből. A programba, amelynek értelmében az állam támogatott kamatokat biztosít, bekapcsolódtak Szerbia vezető kereskedelmi bankjai. Ily módon a mezőgazdasági termelők számára lehetővé válik az állattenyésztésbe és növénytermesztésbe való beruházás, emellett lehetőségük nyílik gépek és berendezések beszerzésére is.
