Tranzitbevételük kétharmadának elvesztésétől tartanak az ukránok − becslésük szerint milliárdokba kerülhet nekik, ha megindul a gázszállítás a területüket elkerülő két új orosz vezetéken, az Északi és a Déli Áramlaton. Oroszország szállítja Európa gázszükségletének negyedét, és ennek 80 százaléka jelenleg Ukrajnán, a többi Belaruszon halad keresztül − emlékeztetett a Reuters. Moszkva biztosította Kijevet, hogy a még az idén elkészülő Északi Áramlat miatt nem fog csökkenni a tranzit mennyisége, ami 2010-ben 95,4 milliárd köbméter volt. Ennek tranzitdíja az ukrán állami gáztársaságnak, a Naftogaznak 1,3 milliárd dollár nettó nyereséget hozott. Az utóbbi napokban elhangzott nyilatkozatok a korábbi állítás ellenkezőjét látszanak bizonyítani. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója Brüsszelben közölte, hogy az Ukrajnán szállított gázból 20 milliárd köbmétert az Északi Áramlatba irányítanak át, amely a Balti-tenger alatt egyenesen Németországba tart. Ugyanakkor egy prezentáció szerint a 21,5 milliárd dollárba kerülő, 63 milliárd köbméter kapacitású Déli Áramlat − amely a Fekete-tenger alatt jut el Közép- és Dél-Európába − kétharmada a meglevő megrendelések teljesítését fogja szolgálni, vagyis az Ukrajnán és Belaruszon áthaladó mennyiséget fogják ennyivel csökkenteni. Egy szakértő szerint ha csak az Északi Áramlatot veszik figyelembe, 2015-re akkor is legfeljebb 50-55 milliárd köbméter gáz tranzitjára számíthat Ukrajna, de ha a Déli Áramlat is belép a képbe, gyakorlatilag semmi sem marad ezekből a tranzitdíjakból. Marcel Kramer, a Déli Áramlat vezérigazgatója az Európai Unió tisztségviselőinek ismertetve a terveket ezt tagadta, szerinte továbbra is jelentős gáztranzit megy majd Ukrajnán keresztül − bár éppen prezentációja tanúskodott ennek ellenkezőjéről.
Az ukrán−orosz gázviszony meglehetősen viharos − Kijev az árviták miatt többször leállította az Európába irányuló szállításokat (2009 januárjában közel három hétre), Moszkva elsősorban ezért döntött alternatív szállítási vonalak megteremtéséről.
