Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Áprilisban Romániában nőtt a lakossági betétállomány és a kihelyezett hitelek összege, ami egyrészt a pénzintézetek iránti bizalom erősödését, másrészt pedig a költekezésre való fokozottabb odafigyelést tükrözi − írta a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ).
A Román Nemzeti Bank (BNR) legújabb adatai szerint a pénzintézetekben elhelyezett lakossági lejmegtakarítások 65,84 milliárdot tettek ki − igaz ugyan, hogy az emelkedés márciushoz képest mindössze 0,3 százalékos volt, ez azonban 4,2 százalékkal meghaladta az egy évvel ezelőtti értéket. Valutában a lakosság 2,5 százalékkal tett többet félre, mint egy hónappal korábban.
Noha a magánszemélyek megtakarításai nem mutattak óriási, dinamikus bővülést, a statisztikákból kiderül, hogy a válság alatt folyamatosan növekedtek. Ezzel szemben a vállalkozók megtakarításaiban azért voltak csökkenő trendek, mert a működésük érdekében felélték saját tartalékaikat, ugyanakkor beruházásokat is hajtottak végre − magyarázta az ÚMSZ-nek Diósi László, az OTP Bank Romania vezérigazgatója.
A cégek devizabetéteinek lejben kifejezett összege 5,8 százalékkal volt kisebb, mint márciusban − ebben az is közrejátszott, hogy a lej erősödése sokakat arra késztetett, hogy a nemzeti fizetőeszközben tartalékolják pénzüket. A Romániában félretett valuta lejben kifejezve kevéssel haladta meg a 60 milliárdot, ami 1 százalékos visszaesést jelent.
A költekezés optimalizálása zajlik, az emberek sokkal jobban odafigyelnek, hogy mire mennyit költenek − fejtette ki Kereszturi Zsolt banki szakember. A lap kérdésére, hogy a nemzetgazdaságra nézve a \"kövérebb\" bankszámlák vagy az élénk fogyasztás kedvezőbb, Kereszturi rámutatott: a válság bebizonyította, hogy a fogyasztás által generált növekedési modell nem eredményes. Hangsúlyozta, ha a spórolás inkább a befektetések felé irányulna, ez képes lenne középtávon reális, egészségesebb gazdasági növekedést generálni.
A pénzpiac stabilizálódása ugyanakkor a bankbetétekre adott kamatok csökkenését is magával hozza. Míg például egy határidős euróbetétre átlagban 2,5 százalékot lehet kapni, addig egy lejbetétért banktól függően 5,5-6 százalékot. Ez a különbség lehetőséget ad arra, hogy a megtakarítások nagyobb arányban irányuljanak át a lejbetétekre, amelyek népszerűségét tovább növeli, hogy sokan számítanak az euró leértékelődésére.
A pénzügyi szakértők úgy látják, a befektetések növekedése egyértelműen jelzi, hogy mára teljesen helyreállt a bizalom a bankrendszerrel és a lejjel szemben. A nemzeti fizetőeszköz erősödése a hitelek területén is éreztette hatását: 1,5 százalékkal többen folyamodtak lejkölcsönhöz (szemben az euróhitelek 0,6 százalékos gyarapodásával), ebben pedig a vállalatok jártak az élen.
