Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A miniszterelnök a helyettesével, Viktor Zubkovval tartott megbeszélést, és ezt követően váratlanul válaszolt kérdésekre.
Tavaly a hosszú, forró aszály miatt 37 százalékkal kevesebb gabona termett az előző évinél: a 2009-ben betakarított 97 millió tonna helyett mindössze 61 millió tonnát tett ki a termés.
Az embargót eredetileg december 31-ig rendelték el, de később meghosszabbították június 30-ig azzal, hogy csak akkor lehet majd visszavonni, amikor már láthatóvá válik, mennyi gabona terem idén, vagyis 2011. szeptemberében.
A 2009. évi termés mintegy 25 százalékát adta el külföldre Oroszország, de tavaly augusztusban leállította az exportot azzal az indoklással, hogy elsősorban a belföldi piac ellátását kell biztosítani, amihez mintegy 80 millió tonna szükséges. A hiányt az előző évben felhalmozott tartalékokból fedezték.
Oroszország a világ harmadik legnagyobb gabonatermelője, és ugyancsak a harmadik helyen áll a gabonát exportáló országok között, így az embargó jelentősen felhajtotta a világpiaci árakat. Egyes megfigyelők szerint e drágulásnak is része volt az arab országokban lezajlott zavargásokban.
Ugyanakkor Oroszországban is jelentősen drágult a gabona: a köretként közkedvelt hajdinakása ára például több mint négyszeresére szökött fel, a termék hónapokig a leggyorsabban emelkedő áruk listájának élén állt, s azóta sem lett lényegesen olcsóbb. Ugyancsak jelentősen megnőtt a sütőipari termékek ára, és nem is esett vissza.
Az első prognózisok szerint idén mintegy 85-90 millió tonnás gabonatermés várható.
Emellett szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy ha az embargó fennmarad, jelentős mennyiségű gabona halmozódhat fel az ország déli részén. Ezáltal kevésbé lesz kifizetődő és vonzó a termesztés, ami a megművelt területek csökkenéséhez és ezzel hosszabb távon a gabonatermelés visszaeséséhez vezethet.
