Az Európában párját ritkító GDP-növekedés és fogyasztás ellenére egyre nő a szegénységben élők száma Lengyelországban − derül ki a Parkietben, a varsói tőzsde lapjában ismertetett jelentésből. Tavaszra a szegénységi index 2006 óta a legmagasabbra emelkedett − mint a lap írja, a hivatalos sikerpolitikának ellentmondva.
Természetesen amellett is vannak érvek. A kiskereskedelem forgalma márciusban a tavalyinál folyó áron 9,4, reálértékben 5,1 százalékkal volt magasabb, és az elemzők arra számítanak, hogy a hazai fogyasztás tovább támogatja a bruttó hazai termék bővülését, ami az első negyedévben a becslések szerint meghaladta a 4 százalékot.
Ezt a fellendülést azonban a lakosság jelentős része nem érezheti. Panaszkodnak az áremelkedésekre, továbbra is nagyon magas (több mint 13 százalékos) a munkanélküliek aránya, ami azt jelenti, hogy több mint kétmillió aktív korban levő lengyelnek nincs állása. A szegénységi index, amit az infláció növekedésének a munkanélküli-rátával való kombinálásával számítanak ki, egy ország gazdasági életkörülményeinek objektív mércéje. Az indexet több mint két éve rendszeresen elkészíti a Bankier.pl. Márciusban ez 14,1 pontot ért el, két éve a legtöbbel növekedve, miután az előző havi 3,6 százalékról 4,3 százalékra emelkedett az infláció, s a várakozásokkal ellentétben nem csökkent a munkanélküliség.
Nyilván nem ettől függetlenül egyre több lengyel család válik fizetésképtelenné. A Rzeczpospolita című befolyásos lap szerint a bedőlő lakossági hitelek száma évente mintegy 20 százalékkal emelkedik. A háztartások 35 milliárd zlotyval tartoznak a bankoknak − jelentős többségében külföldi valutában. Tavaly az egyéni ügyfeleknek adott kölcsönök 8,4 százaléka bizonyult visszaszerezhetetlennek, ami csaknem kétszerese a 2008-asnak. A szakértők ezt az arányt nem tartják riasztónak, tekintettel a térség többi országára: Ukrajnában a lakossági hitelek 25, Romániában 17,5 százaléka dőlt be tavaly.
