Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Május 1. óta elvben csak olyan gyógynövényt, illetve ilyen alapú készítményt szabad forgalmazni az Európai Unióban, amely bizonyítottan biztonságos, hatásos és bejegyezték az illetékes hatóságnál az adott országban. Az uniós szóhasználat szerint a hagyományos növényi gyógyszerekben használt anyagokra, növényi készítményekre és ezek kombinációjára vonatkozó direktívát még 2004-ben fogadta el az unió, és hét évet adott a gyártóknak a felkészülésre − ám ez a hosszú idő sem bizonyult elégnek.
John Dalli európai egészségügyi biztos szerint elég időt adtak e termékek gyártóinak az átálláshoz, és ezentúl az európai fogyasztók biztosak lehetnek, hogy azok megfelelő minőségűek. Állítólag ezek az európai szabályok még sokkal megengedőbbek, mint amit számos más ország alkalmaz ezekkel a szerekkel szemben, nem kötik ugyanis klinikai tesztekhez a bizonyítást. A biztonságosság igazolásához elegendő annak dokumentálása, hogy a termék az előírt használati utasítás betartása esetén nem káros, a hatékonyságát hosszan tartó használat és tapasztalat mutatja. Bizonyítani kell azt is, hogy a szer legalább 30 éve van használatban, ebből 15 évig az Európai Unióban.
A direktíva állítólagos engedékenysége dacára az alternatív orvoslás hívei kampányt indítottak, állítva, hogy ez csak az első lépés a gyógynövények nagy része betiltásának, beleértve gyakorlatilag az összes hagyományos kínai, indiai és afrikai szert. Az Európai Bizottság (EB) egészségügyi szóvivője szerint ez nem igaz. Az unió emlékeztet arra, hogy évtizedek óta minden biztosítás és ellenőrzés nélkül árusították ezeket a szereket, amelyek nemegyszer halált okoztak, vagy mert fertőzöttek voltak, vagy nehézfémtartalmuk, mérgező vegyi anyagok vagy gyógyszerek belekeverése miatt. A helyzet szakértők szerint most nagyjából úgy fest: e termékek gyártói azt mondják − nem tudjuk bizonyítani, de hatnak, az EU pedig erre azt válaszolja − azért próbáljátok meg a bizonyítást, különben nem árulhatjátok termékeiteket gyógyszerként.
Az európai direktíva a hagyományos kínai orvoslás diadalmas világhódító útjába emelhet akadályt − írta az Új Kína hírügynökség, kiemelve, hogy az egyszerűsített regisztrálási folyamaton a határidő lejártáig egyetlen kínai szer sem ment át. Több kínai gyártó vágott neki a procedúrának, de vagy kudarcot vallottak, vagy végig se csinálták, mert nem tudták beszerezni a szükséges dokumentumokat. A használati idő előírása egyedül elegendő lehet a kínai és indiai szerek kizárásához a piacról − a 2000 éves múltú kínai szerek csak a kilencvenes évek közepén jelentek meg Európában, és a gyártók nem őrizték meg 15 évre visszamenőleg a vámpapírokat, amivel igazolhatják jelenlétüket. Emellett a bejegyeztetés annyira költséges, hogy arra sok előállítónak nincs pénze.
A rendelkezés nem irányul Kína ellen − hangsúlyozta az EB −, és nem vonatkozik a hagyományos gyógyszerekre, vitaminokra, táplálékkiegészítőkre és a gyógyteákra. Meghatározó, hogy az egyes tagországok mit tartanak fontosnak: Belgiumban, Franciaországban és Olaszországban a gyógynövénytermékeket gyógyszerként kell regisztráltatni, míg Hollandiában és Csehországban minden növényi termék élelmiszernek minősül, gyakorlatilag korlátozás nélkül.
Peking felháborodása érthető, hiszen hatalmas üzletről van szó − Kína tavaly 2 milliárd dollár értékben exportált hagyományos kínai gyógyászati termékeket az EU-ba, amelyeknek 10 százalékát tették ki a gyógynövények s forgalmuk évi 10-20 százalékkal nőtt.
