Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-befektetési elemző és tanácsadó csoport szakértői átfogó elemzésükben közölték: \"az általános konszenzussal ellentétes\" véleményük szerint \"meggyőző bizonyítékok\" vannak arra, hogy a saját fizetőeszközök megőrzése kínálja a legjobb megoldást a felzárkózó európai gazdaságoknak.
A ház szerint éppen ezért, ha az euróövezet \"valamilyen módon szétesik\", az rövid távon ugyan súlyos felfordulást okozna a kelet-európai piacokon, valószínűtlen azonban, hogy hátrányos hatása lenne a térség hosszú távú gazdasági kilátásaira.
A Capital Economics elemzői szerint az elmúlt évtized nagy részében az általánosan elfogadott vélekedés az volt, hogy az euró meghonosítása jelenti középtávon a legmegfelelőbb utat a gazdasági felvirágzás felé, mivel a valutauniós tagság komoly kereskedelmi előnyökkel és alacsonyabb tőkeköltséggel jár a kelet-európai térség számára.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezeket az előnyöket \"túlhangsúlyozták\". A kötött árfolyamok eddigi alkalmazása ugyanis a térség több országát inkább még sérülékenyebbé tette. Ez az árfolyamrendszer ugyanis a monetáris politika feletti ellenőrzés feladását jelenti, és ennek következménye például a balti államokban az lett, hogy túlságosan lazává vált a pénzügypolitika. Ez viszont hitel- és ingatlanpiaci árbuborékot eredményezett, és e buborék pukkadt szét 2008-ban, \"pusztító hatást\" gyakorolva az érintett gazdaságokra - áll a Capital Economics londoni elemzésében.
A ház szerint a lebegő árfolyamokat alkalmazó térségi országok sem mentesültek a pénzügyi válság hatásától, ám kisebb mértékű visszaesést szenvedtek el, és kilábalásuk is gyorsabb üteműnek bizonyult. E gazdaságok számára a lebegő árfolyamok \"értékes biztonsági szelepként\" működtek.
A cég londoni szakelemzői szerint mindezek alapján valószínűtlen, hogy a visszavonhatatlan árfolyamrögzítést jelentő euróbevezetés szolgálná a legjobban a térségi országok érdekeit.
A Capital Economics szerint ezt a következtetést alátámasztja az úgynevezett \"optimális valutaöveztek\" elmélete is. Ez azt mondja ki, hogy a valutaunió akkor megfelelő a tagországok számára, ha azok elfogadják a tőke és a munkaerő szabad áramlását, hasonló szerkezetű gazdaságaik vannak, munka- és termékpiacaik rugalmasak, és teljes mértékben összehangolják költségvetési politikájukat.
A felzárkózó európai országok zöme az első kivételével egyik kritériumot sem teljesíti. A gazdaságszerkezeti konvergenciától messze járnak, a térség munkapiacai még mindig túl merevek, a költségvetési politikák összehangolása pedig a régió legtöbb országában szóba sem kerül - áll a Capital Economics elemzésében.
A ház szerint mindez a jelenlegi euróövezeti tagállamok legtöbbjére is igaz, és éppen ez az oka annak, hogy \"súlyos kételyek\" övezik a közös valuta jövőjét. A felzárkózó európai gazdaságok szempontjából azonban \"megnyugtató\", hogy ha az euróövezet végül is \"szétforgácsolódik\", annak sem lennének feltétlenül hátrányos következményei a térség középtávú növekedési kilátásaira - vélekednek elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.
A ház szerint egyébként is várható, hogy a kelet-európai országok - az euróövezet perifériális gazdaságinak problémái láttán - egyre inkább szkeptikussá válnak az euróval szemben. A Capital Economics szerint az is \"gyanítható\", hogy Brüsszelben és Frankfurtban - az EU és a valutauniós jegybank központjában - is \"egyre bizalmatlanabbul állnak majd hozzá\" az új tagok felvételéhez.
Más nagy londoni házak is most már azt jósolják, hogy a belátható előrejelzési távlatban nem várható a kelet-közép-európai EU-tagállamok euróövezeti felvétele.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői havonta kiadott konvergencia-elemzéseikben jó ideje 2019-et nevezik a magyar és a lengyel eurócsatlakozás lehetséges legkorábbi időpontjának, Csehország belépését pedig csak 2020-ra, vagy még későbbre várják.
A BNP Paribas bankcsoport szakelemzői jelenleg érvényes európai felzárkózó piaci előrejelzésükben a 2019-2024-es idősávra valószínűsítik Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését.
A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemző részlegének egy korábbi jóslata szerint az uniós pénzügyi hatóságok a görög tapasztalatok nyomán ezután várhatóan már csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek \"a második tizedesjegyig\" teljesítik az összes maastrichti feltételt.
