Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Cameron, aki a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzó Konzervatív Párt aktivistái előtt beszélt a dél-angliai Southamptonban, kijelentette: a 2004-ben végrehajtott EU-bővítés óta \"több mint egymillióan\" érkeztek Nagy-Britanniába letelepedés és munkavállalás céljából a közép-kelet-európai uniós tagállamokból, és ez \"hatalmas szám\". \"Már akkor is azt mondtuk, hogy átmeneti korlátozásokat kellett volna alkalmazni az érkezők számának kordában tartása végett ... most, hogy kormányon vagyunk, alkalmazni is fogjuk ezeket az átmeneti korlátozásokat új tagállamok felvétele esetén\" - mondta a brit miniszterelnök.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely a hét évvel ezelőtti bővítés után a lehetséges átmeneti korlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép- és kelet-európai ország előtt. Az egyetlen feltétel az volt, hogy az új keleti tagországokból érkezőknek jóváhagyásra be kellett terjeszteniük munkavállalási folyamodványukat a brit belügyminisztériumhoz, de az engedély szinte automatikus: az eddigi évek átlagában a kérvények 96 százalékát elfogadja a hatóság.
Emellett az újonnan érkező kelet-európaiaknak legalább egy évet folyamatos, bejelentett munkaviszonyban kellett tölteniük ahhoz, hogy teljes körűen igénybe vehessék a brit szociális ellátórendszer juttatásait; ez a kikötés is megszűnik azonban idén májusban, vagyis a hétévi átmenet lejártával.
A Munkáspárt vezette akkori brit kormány a 2004-es EU-bővítés előtt évi 5-13 ezer kelet-európai betelepülővel számolt, ez az előzetes brit kormányzati becslés azonban igen alacsonynak bizonyult. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer - a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozókkal együtt több mint egymillió - kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a nyitás óta, köztük mintegy 700 ezer lengyel.
Magyarországról 2004 és 2010 között összesen 54 ezren kérték nagy-britanniai munkavállalásuk bejegyzését.
Ezek az adatok azonban nem azt jelentik, hogy jelenleg is ennyi kelet-európai EU-állampolgár dolgozik Nagy-Britanniában, elemzői becslések szerint ugyanis a brit munkapiacon 2004 óta megfordult keletieknek legalább a fele, de valószínűleg ennél is nagyobb hányada már hazament.
Csütörtöki beszédében Cameron kijelentette: 1997 óta 2,5 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma a brit gazdaságban, ám az új állások 75 százalékát külföldön született munkavállalók kapták. A kormányfő szerint ugyanakkor a bevándorlók az esetek zömében nem brit munkavállalók elől vették el az állásokat, hanem azokat a munkapiaci réseket töltötték ki, amelyeket a brit szociális ellátórendszer teremtett, e rendszer ugyanis hosszú éveken át \"azért fizetett a briteknek, hogy ne dolgozzanak\". Ezért a bevándorlás és a jóléti rendszer reformja \"ugyanannak az érmének a két oldala\" - fogalmazott a brit miniszterelnök.
Cameron hozzátette: nem lehet megfelelő módon ellenőrzés alá vonni a bevándorlást \"a segélyfüggőség kezelése nélkül\".
A miniszterelnök szerint ez az egyik oka annak, hogy a jelenlegi kormány a szociális rendszer \"nemzedékek óta\" nem látott mértékű átalakítására készül, véget vetve annak a lehetőségnek, hogy emberek segélyeken éljenek akkor is, ha egyébként lenne módjuk dolgozni.
