Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar kormánynak hamarosan színt kell vallani, hogy az általa kitűzött gazdaságpolitikai céljait miként kívánja elérni. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis a szokásos konvergenciaprogram mellett április végére egy úgynevezett Nemzeti Reform Programot is vár a tagállamoktól, amelyben azt kell megjelölniük, hogy miként kívánják teljesíteni az EU2020 statégiához kapcsolódó vállalásaikat.
A Napi Gazdaság Online információi szerint utóbbi esetében nem lesz elég csak odavetett ambiciózus célszámokat megadni, ennél jóval konkrétabb stratégiákat vár a Bizottság, különösen annak tekintetében, hogy az uniós gazdaság versenyképességének növelése és a válságból való kilábalás érdekében nagyon is komolyan veszi az EB, hogy a tagállamok milyen módon és eszközökkel képzelik teljesíteni az EU2020 keretében kitűzött célokat. Ez azt is jelenti, hogy a Bizottság azt is vizsgálni fogja, hogy a tagállamok által felvázolt reformprogramok mennyire reálisak - mondták lapunknak brüsszeli források. A Bizottság a tagországok programját 2011 júniusában fogja értékelni és javaslatokat tesz azokkal kapcsolatban, amelyek sorsáról utána az Európai Tanács dönt.
A Nemzeti Reform Programban foglalt vállalások között szerepelnie kell például az elérni kívánt foglalkoztatási rátának, a GDP-arányos K+F költésnek, a 2005-ös szinthez képesti CO-kibocsátás csökkentési célszintnek, a megújuló energia alkalmazásának százalékos arányának, az energiafogyasztás csökkentés mértékének (energiahatékonyság), az iskolát idő előtt elhagyók százalékos arányának, a felsőfokú végzettségűek százalékos arányának, valamint annak, hogy a szegénységben élők számát mennyivel csökkentené az adott tagállam 2020-ra.
A magyar kormánynak már februárra el kellett volna készítenie a Nemzeti Reform Programot, ehelyett azonban 2010. március 1-én Matolcsy György az „EU elvárásainak megfelelő reformprogram helyett egy attól eltérő Széll Kálmán-terv nevű programot mutatott be, amelynek bővebb, befektetőknek szánt angol változatát eltérő néven és tartalommal Structural Reform Program néven tették közzé" - írta az EurActiv.
A brüsszeli hírportál emellett azt is hozzátette, hogy egy harmadik, az EU-nak készülő Nemzeti Reform Program áprilisra készül el, ezzel nyitva hagyva azt a kérdést, hogy Magyarország önálló vagy az EU-val egyeztetett gazdaságpolitikát kíván-e folytatni. Amennyiben a hivatalos nemzeti program nem fog eltérni a "strukturális programtól", abban az esetben is a szimbolikus elkülönülés fennmarad - vélekedett az EurActiv.
A Nemzeti Reform Programnak már csak azért is másnak - vagy inkább kidolgozottabbnak - kellene lennie, mint a Széll Kálmán-tervnek, mert utóbbi csak 2011-2014-ig terjedő időszakra vázol fel terveket, amelynek az alapvető irányát sokan jónak tartják ugyan, de teljesíthetősége jelentős kockázatokkal terhelt egyes szakvélemények szerint, míg előbbinek hosszú távú terveket is tartalmaznia kellene.
Milyen vállalásokat várna Brüsszel a tagállamoktól?
Az Európai Bizottság a gazdasági növekedést elősegítő három kulcsterületen jelölt ki uniós, illetve nemzeti szinten elvégzendő konkrét feladatokat: a tudást, az innovációt, az oktatást és a digitális társadalmat középpontba helyező „intelligens növekedés", a hatékonyabb erőforrás-felhasználást elősegítő és a versenyképességet növelő „fenntartható növekedés", valamint a munkaerő-piaci részvételt fokozó, a készségek elsajátítását ösztönző és a szegénység elleni küzdelmet elősegítő „inkluzív növekedés" területén.
Ennek keretében például az EU 2020-ra a 20-64 éves aktív korosztály körében szeretné elérni a 75 százalékos foglalkoztatási rátát, 10 százalék körülire leszorítani az iskolát idő előtt elhagyók arányát, a felsőfokú végzettségűek számát 40 százalékra növelni, és 20 millióval csökkenteni a szegénységben élők számát.
A vállalást teljesíteni nem lesz egyszerű, egyrészt, mert az unión belül minden eddiginél nagyobb együttműködésre lenne szükség, mivel a nemzetgazdaságok egyre inkább összekapcsolódnak miközben tagállami szinten nagyon különböznek is egymástól, másrészt, mert a válság miatt a foglalkoztatási ráta 2009-ben 69 százalékra csökkent, míg a munkanélküliségi ráta 10 százalékra ugrott uniós szinten. Azt feltételezve, hogy a munkaerőpiac stabilizálódik 2010-11-ben, a 2020-ra kitűzött 75 százalékos foglalkoztatási ráta eléréséhez évente valamivel több, mint 1 százalékos éves átlagos foglalkoztatás bővülést kellene elérni uniós szinten. A helyzetet nehezíti, hogy az EU öregedő társadalmában már 2012-től csökkenni fog a munkaképes (15-64 éves) korosztály - még a bevándorlási hatásokkal együtt is.
Mi várhat arra a tagállamra, amelyik nem teljesíti a vállalásait? Erről a következő oldalon olvashat.
Honnan indul Magyarország?
Ami az EU 2020-ban kiemelt prioritáskok közül az egyik legkiemeltebben kezelt munkaerő-piaci reformot illeti Magyarországnak bőven lesz tennivalója. A foglalkoztatási rátánk ugyanis 2009-es adatok alapján 55,4 százalékon állt, ami az EU-ban a második legalacsonyabb szintet jelenti. Ennél csak Máltán alacsonyabb, azaz 55 százalék, ez az arány. Innen szeretné a kormány elérni 10 év alatt - a legutóbbi kommunikációk szerint 75 helyett - a 70 százalékos foglalkoztatottsági rátát.
Az ugyancsak sarkalatos problémaként kiemelt ifjúsági munkanélküliségben is komoly lépéseket kell tennie hazánknak. A GKI Fenntartható fejlődés évkönyv 2010 című kiadványa szerint míg az EU27 tagországokban 2000 és 2009 között a 2006-2008-as jelentős csökkenés ellenére kis mértékben - 17,3-ről 19,6 százalékra - nőtt a fiatalok munkanélküliségi rátája, addig Magyarországon több mint duplájára, 12,4-ről 26,5 százalékra emelkedett.
Az EU 2020 stratégiájának kiemelt prioritása között szerepel az is, hogy csökkenjen az iskolarendszerből idejekorán kihulló fiatalok száma. Ennek oka leginkább az, hogy a válság ideje alatt hatványozottan is bebizonyosodott, hogy az elhelyezkedési esélyeket az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja.
Az EU27 tagországok átlagához képest hazánk foglalkoztatottság tekintetében mért elmaradása az alapfokú végzettségűek esetében 19,7-ről 20,5 százalékpontra, a középfokúak esetében 1,6-ról 7,5 százalékra, míg a felsőfokúak esetében 0,4-ről 4,8 százalékra nőtt, bár a különbség még mindig utóbbi kategória esetében a legkisebb.
Az időskorúak (55-64 évesek) foglalkoztatása pedig azért lenne fontos kérdés, mivel jelentős szegmensét adják a hazai munkaerőnek és a lisszaboni stratégia megvalósításához szükséges potenciális (újra)foglalkoztatottaknak. A GKI 2010-es Fenntartható fejlődés évkönyvében közölt adatok szerint az EU27 tagországokban a munkaerőpiacról kilépők átlagéletkora növekszik ugyan, de lassabban, mint amilyen ütem az unió által az ezredfordulón megjelölt 2010-re elvárt 65 éves célérték eléréséhez szükséges. (Magyarország ezt az életkoremelést Magyarország már teljesítette.)
Az eddig felvázolt programnál több kellene
A Bizottságnak is bemutatott Magyarország Strukturális Reformja (Hungary's Structural Reform) című program (amely a Széll Kálmán-terv Bizottságnak eljuttatott angol nyelvű verziója lenne) megemlíti, hogy a munkaerőpiaccal kapcsolatos kiadások nagy részét a kormány uniós forrásból kívánja megoldani a jövőben a költségvetési egyensúly megtartása érdekében. Az anyag szerint a magyar gazdaság növekedése, illetve a munkaerőpiaci szabályozások megváltoztatása eredményeképpen a kormány várakozása szerint amellett, hogy kevesebben részesülnek majd bérpótlék támogatásban, a munkanélküliek száma 2012-ben 100 ezerrel, 2013-ban 200 ezerrel, 2014-ben pedig 300 ezerrel fog csökkenni.
A magyar kormány által a Bizottságnak bemutatott programban a teedők között egyelőre ennél nagyobb konkrétumok nem szerepeltek. Lapunknak nyilatkozó brüsszeli források szerint azonban az eddig hangoztatott irányoknál konkrétabb programot vár a Bizottság április végére. Az EU 2020-hoz kapcsolódó célkitűzéseket pedig olyannyira komolyan veszi az EB, hogy az esetlegesen túl ambiciózus célkitűzések mögött fekvő programok realitástartalmát is vizsgálni fogják. Az egyik forrásunk elmondása szerint lehet, hogy a munkaerő-piaci reformok tekintetében a Bizottság elnézőbb lesz, mint mondjuk fiskális fegyelemmel kapcsolatban, ám annak érdekében, hogy az adott tagállam az EU 2020-ban lefektetett célkitűzéshez hozzájáruljon, a saját nemzeti programját is szoros figyelemmel fogják kísérni.
Ez pedig annyit jelent, hogy a vállalások számon kérhetőek lesznek, sőt az EU legmagasabb szintű politikai testületeinek rendszeresen felül is kell vizsgálniuk a haladást. Az esetleges lemaradást okozó tagállamokra nyomást is gyakorolhatnak, így az április végére benyújtandó Nemzeti Reform Program célkitűzéseit nem teljesítő tagállam a bizottsági konkrét ajánlásoktól a szigorúbb felügyeleten át, különböző lépcsőfokokat bejárva, akár a szankciókig is eljuthat.
