Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lengyelországban hosszú évek vitái után 1997. április 2-án fogadta el a nemzetgyűlés a jelenleg is érvényes alkotmányt, miután az eredetit a rendszerváltás után számtalanszor módosították. A döntést az év májusában népszavazás erősítette meg. Az ország alkotmányozása jelentős múltra tekint vissza, sokak szerint az 1791-es úgynevezett májusi alkotmány volt Európa első korszerű alaptörvénye. A szejm már 1989 decemberében létrehozott egy alkotmányozó bizottságot, hogy dolgozza ki a szocialista dokumentumot felváltó, demokratikus alkotmány szövegét, amit a parlament két házának együttes ülésén kétharmados többséggel kellett volna elfogadni, hogy utána népszavazás döntsön sorsáról. A politikai belharcok azonban zátonyra futtatták ezt a kísérletet, amit számos további követett, míg végre 1997-ben lezárult a folyamat. Azóta a legjelentősebb módosításokat most készülnek végrehajtani, hogy lehetővé tegyék az euró bevezetését. Ezek tervezetét, amelyek elsősorban a jegybank alkotmányos státusának újraértelmezését tartalmazzák, a hetekben küldték meg véleményezésre Brüsszelnek. Ezek az euróövezethez való csatlakozással lépnének életbe.
A cseh és a szlovák alkotmány sem rögtön a rendszerváltás után született meg, mivel akkor még a két ország egységet alkotott. Az alkotmányozást egyaránt kényszerítette ki a változás és a két ország önállósodása. A cseh alaptörvény 1992. december 16-án született meg, a szlovák 1992. október 1-jével lépett hatályba, de évfordulójaként szeptember 1-jét ünneplik, mert ezen a napon fogadta el a szlovák nemzeti tanács. Szlovákiában az alkotmány jelentős módosításához 3/5-ös parlamenti többség szükséges. Romániában 1991 novemberében lépett életbe az új alkotmány, miután azt népszavazás erősítette meg. Az alaptörvényt először 2003-ban módosították, amit szintén referendum hagyott jóvá, többek között négyről öt évre hosszabbítva meg az államfő mandátumát.
