Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mai teljes uniós csúcstalálkozó egyik legfontosabb döntése lesz az EU szankcióinak kiterjesztése a Líbiai Befektetési Hatóságra (LIA) és néhány újabb pénzintézetre, köztük a líbiai jegybankra - erről a BBC szerint előzetesen már megállapodtak az uniós országok illetékesei és a szankciók mától életbe is lépnek. Ez az LIA beruházásainak befagyasztását jelentheti minden uniós országban. Az alapot 2006-ban hozták létre 40 milliárd dolláros induló tőkével, s azóta igen széles körben szerzett tulajdont a legkülönbözőbb vállalkozásokban. A ma 70 milliárd dollárral gazdálkodó LIA leglátványosabb európai tulajdona 7,5 százalék a Juventus olasz futballklubban, de több mint 3 százalékot birtokol a Pearson kiadóvállalatban, amelynek tulajdonában van többek között a Financial Times - ezt a társaság már március 1-jével befagyasztotta. Az LIA a zár alá került vagyonelemeket nem értékesítheti, és nem kaphat azoktól osztalékot.
Az EU déli határán levő arab országokkal folytatandó politika új irányelveiről a találkozón az Európai Bizottság által előkészített dokumentum alapján döntenek, amelynek a brüsszeli diplomácia nyelvén megfogalmazott címe - Partnerség a demokráciáért és a jólét megosztásáért a Földközi-tenger déli térségével - inkább elfedi, mint kiemeli a javaslat lényegét. Míg a Líbiával kapcsolatos döntés a furkósbot, a partnerségi javaslat a mézesmadzag. Ennek értelmében az unió 2011-2013-ban 4 milliárd euróval kívánja támogatni a törvénykezés reformját, a korrupció elleni harcot, az emberi jogokat, a civil társadalmat és a kisvállalkozásokat. José Manuel Barroso, a bizottság elnöke félreérthetetlenül fogalmazott: "Azok a partnereink, amelyek gyorsabban hajtják végre a politikai és gazdasági reformokat, nagyobb támogatásra számíthatnak az uniótól". Mint mondta, az unió minőségi ugrást hajt végre azokkal a szomszédaival való viszonyában, amelyek hajlandók és képesek a reformok útjára lépni, és támogatja a megindult változásokat. Ez válasz is azokra a bírálatokra, amelyek támadták az eddig a stabilitás zálogának vélt diktatúrákkal ápolt kapcsolatokra építő uniós politikát.
Bizonyosan felmerül a tanácskozáson az illegális bevándorlás problémája. Stefan Füle, a szomszéd országokkal való kapcsolatokért felelős biztos elismerte, hogy változtatni kell az unió migrációs politikáján, bár csak kisebb módosításokra lát lehetőséget, tekintettel a xenofóbia erősödésére. A várható irány - több és könnyebben megszerezhető vízum diákoknak, kutatóknak és üzletembereknek - nem ad választ a harcok és a zűrzavar elől menekülő százezrek problémájára. A "frontvonalban" levő Olaszország már figyelmeztetett arra, hogy "bibliai méretű" líbiai menekültáradatra kell számítani. Laurent Wauquiez, az európai ügyek francia minisztere szerint egy év alatt akár 300 ezer bevándorló özönölheti el Európát. A többi európai ország egyelőre nem látja bizonyítottnak ezt a veszélyt.
