Bár Lengyelország nem tagja az eurózónának, jelezte, hogy ott akar lenni az övezet mélyebb gazdasági integrációjáról, illetve versenyképességének javításáról szóló tanácskozásokon. Az első "zárt körűnek" szánt, csak a 17 tagállam vezetőinek részvételével tervezett értekezlet március 11-én lesz. Mikolaj Dowgielewicz, az uniós ügyek lengyel államtitkára az EUobservernek kifejtette, hogy az EU-nak hasznos lenne a lengyel tapasztalatok megismerése, különös tekintettel arra, hogy már 1997-ben az alkotmányban rögzítették az államadósság megengedett maximumát, ami a GDP 60 százaléka lehet. Mint mondta, amit az eurózóna vezetői megvitatnak, annak következményei lesznek mind a 27 tagországra. Ennek ellenére Varsó nem fog a tanácskozás ajtaján dörömbölni, de ismerteti álláspontját, amely szerint az uniós szabályok nem engedik meg, hogy bármilyen egyeztetésből kizárják a többi tagországot.
Az üzenet állást foglalt a "közösségi módszerek" mellett, hangsúlyozva az uniós intézmények döntő fontosságát a tagországok érdekegyeztetésében. Varsó ezzel burkoltan bírálta a német-francia tandemet, amely bizonyos értelemben átvette az események irányítását a brüsszeli bizottságtól. Ugyanakkor az állásfoglalás határozott támogatásáról biztosította a két ország közös kezdeményezését az államadósság és a költségvetési hiány korlátozására, a nyugdíjkorhatár emelésére és egységesítésére, a társasági adóalapok konvergenciájára és a szorosabb gazdasági integrációra.
