Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A G20, a világ vezető gazdasági hatalmai és a legnagyobb fejlődő országok pénzügyminiszterei és jegybankjainak elnökei hétvégi párizsi tanácskozásukon hosszú vita után egyetértésre jutottak abban, hogy mely mutatókat kell a legfontosabbnak tekinteni és figyelemmel kísérni annak érdekében, hogy elháríthassák egy újabb válság kirobbanását. Eszerint az egyensúlyhiány kulcsfontosságú mutatói, amelyeket a G20 tagjai kölcsönösen figyelemmel fognak kísérni, a következők:
Elsősorban Kína, majd a hozzá csatlakozó Oroszország és Brazília követelésére az Egyesült Államok kezdeti törekvése ellenére kimaradtak a megfigyelendő tételek közül a valutatartalékok és a devizaárfolyamok. A kiszivárgott hírek szerint elsősorban a franciák és a németek intenzív közvetítésének köszönhetően sikerült a felekkel elfogadtatni a kompromisszumot. A cél az volt, hogy olyan, általánosan elfogadható mutatókat találjanak, amelyek megkönnyítik a válsághoz vezető egyensúlyhiány kialakulásának felismerését. Bár a kommentárok méltatták a G20 elnöki tisztét betöltő Franciaország kiemelkedő szerepét a megállapodás elérésében, rámutattak arra, hogy a lényegében technikai kérdésben született megállapodás igencsak elmarad Párizsnak a nemzetközi monetáris rendszer megreformálására irányuló nagyszabású terveitől - amelyek terén a kétnapos ülésen nem történt előrelépés. A megfigyelők viszont fontosnak tartják, hogy állást foglaltak a költségvetési hiány egyértelmű csökkentése és a pénzügyi szektorban fizetett jutalmak korlátozása mellett és minden protekcionista intézkedés ellen, ami különösen jelentős a nyers- és alapanyagok, valamint az élelmiszerek drasztikus áremelkedésének fényében.
Christine Lagarde, a házigazda francia pénzügyminiszter a történteket úgy értékelte, hogy sikerült olyan döntéseket hozniuk, amelyek egyaránt szolgálják a gazdaságpolitikai összhang megteremtését és a válság kialakulásáért felelős problémák orvoslását. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem veszélyezteti a jegybankok függetlenségét - ezt viszont a Dow Jones úgy értelmezte, hogy a G20-nak nem lesz lehetősége tényleges befolyást gyakorolni a nemzeti kormányok gazdaságpolitikájára.
