Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két év alatt több mint ötszörösére emelkedett a banki hátralékok aránya Romániában: míg 2008 decemberében 2,86 milliárd lejt tett ki, 2010 utolsó hónapjában már 16,2 milliárdra nőtt az időben nem törlesztett részletek összege - írta a bukaresti Új Magyar Szó. A rossz hitelek az összesen 209,4 milliárd lejre becsült lakossági kölcsönök közel nyolc százalékát teszik ki.
Bár a növekedés némileg lassult a vizsgált időszak második felében - 2009 és 2010 között "csupán" megkétszereződtek a restanciák az előző év háromszoros növekedéséhez képest -, a nominális értékek kijózanítóan hatnak. E szerint míg 2009 decemberében 5,41 milliárd lejjel volt nagyobb az elmaradás 2008-hoz képest, a különbség a múlt év végére már 8 milliárd lejre nőtt.
"A magánszemélyek körében jelenleg magas a refinanszírozási igény, amellyel a kedvezőtlen hitelkonstrukciókon próbálnak változtatni. Emellett azonban a hitelezés fellendülését tapasztaljuk, leginkább a kis- és közepes vállalkozások szektorában" - mondta el a lapnak Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója. Szerinte a vállalati hitelek konjunktúrája kitart egész évben, a magánszemélyeké pedig a beinduló gazdaságnak köszönhetően az év második felében, legkésőbb év végére indul be. Diósi véleményével megegyezően Lucian Anghel, a Román Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza is úgy értékelte, leghamarabb 2012-ben javulhat a hitelportfóliók helyzete, miután a fizetési elmaradások növekedése 2011 második felében valamelyest nyugvópontra jut.
A romló törlesztési mutatókat a szakemberek elsősorban a növekvő munkanélküliséggel, a közszférabeli elbocsátásokkal és a bérek lefaragásával magyarázzák, emellett azonban újabban kiemelik: a sokat vitatott tavalyi 50-es sürgősségi kormányrendelet is hozzájárult a hátralékok halmozódásához. 2010 második felétől ugyanis sok banki ügyfél halasztotta a határidős fizetést, egy számára kedvezőbb törlesztési konstrukcióban bízva.
A Román Nemzeti Bank adataiból az is kiderül, hogy a hátralékok aránya az utóbbi egy évben a deviza-, illetve lejalapú kölcsönök esetében egyaránt megduplázódott. Míg 2009 végén a valutahitelek 3,04 százaléka volt problémás, ez 2010 végére 6,41 százalékra emelkedett - a hátralékos lejhitelek is hasonló mértékben, 5,6 százalékról 9,82 százalékra emelkedtek. A 16 milliárd lejes restanciából tavaly év végén 8,6 milliárdnak megfelelő összeg a devizaportfólióból hiányzott - ez mintegy egymilliárddal haladta meg a rosszul teljesítő lejportfóliót.
A magánszemélyeknél továbbra is a devizaalapú kelendőbb a hosszú távú, jelzálog típusú hitelek esetében, mivel a lejkölcsönök kamatai még mindig 10 százalék fölött lennének, ami hosszú távon igen magas törlesztőrészletet jelent. A fogyasztási jellegű és hitelkártyakölcsönök esetében viszont egyértelműen a lejhitelek működnek jobban. A vállalkozásoknál pedig a mostani alacsony alapkamatnak köszönhetően szintén a lejalapú kölcsön kezdett nagyobb teret hódítani - magyarázta az Új Magyar Szónak Diósi László.
