Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több mint egyhetes zárva tartás után vasárnap - ami az arab országokban nem ünnepnap - kinyitottak a bankok Egyiptomban. Bár nem számítanak a betétesek rohamára, a jegybank a légierő gépei segítségével 5 milliárd egyiptomi font (854 millió dollár) készpénzt szállított a bankoknak, hogy kivédjék az esetleges pénzhiányt. Az események az optimistákat igazolták - bár hosszú sorok álltak a bankok előtt, roham nem volt.
A központi bank, amely 36 milliárd dollárnyi tartalékkal rendelkezik, garantálja a betéteket. Mindenesetre napi 50 ezer egyiptomi fontra és 10 ezer dollárra korlátozták a felvehető pénz összegét, de ez nem vonatkozik az átutalásokra, vagyis nem tartanak a tőke külföldre menekülésétől. A kormány ma 15 milliárd egyiptomi font értékű állampapír piacra dobását tervezi - ezt az akciót a múlt hétről halasztották mostanra a tömegtüntetések miatt. Valószínűleg a héten nyit a január 30. óta zárva tartó tőzsde.
Samir Radwan, az új pénzügyminiszter szerint a gazdasági helyzet igen súlyos, ennek ellenére akkor sem csökkenti a kormány az ártámogatásokat, ha a globális élelmiszer- és nyersanyagárak tovább emelkednek, a gazdaság alapjai szilárdak. A miniszter hangsúlyozta, hogy Egyiptom valamennyi fizetési kötelezettségét képes és kész időben teljesíteni.
A Standard & Poor's hitelminősítő, miután egy fokkal tovább rontotta a múlt héten Egyiptom hitelbesorolását, annak a véleményének adott hangot, hogy a közkiadások növekedése esetén a folyó pénzügyi évi költségvetési hiánya a júniussal végződött pénzügyi év 8,1 százalékáról a két számjegyű tartományba emelkedhet. Az elemzők szerint a zavargások naponta legkevesebb 310 millió dollár veszteséget okoznak az ország gazdaságának, és az elemzők arra számítanak, hogy átmenetileg akár 20 százalékot is zuhanhat az egyiptomi valuta árfolyama, a banknyitás napján azonban alig egy százalékot vesztett értékéből. A Crédit Agricole szakértői az idénre várt gazdasági növekedés mértékét a korábbi 5,3-ról 3,7 százalékra csökkentették, amiben meghatározó szerepe van az idegenforgalom drasztikus visszaesésének.
Szombaton Hoszni Mubarak elnök, a tiltakozások célpontja, a kormány illetékes tagjaival a gazdaság helyzetéről tárgyalt. Januárban 6 százalékot esett az export, és a kormánynak kellett besegíteni, hogy ne emelkedjenek tovább az árak, és csökkenjen az áruhiány.
A hét végén terroristák felrobbantották a Port Saidból Izraelbe és Jordániába vezető gázvezetéket, ezért a szállítást le kellett állítani. A vezeték helyreállítása várhatóan két hétig fog tartani. Az eset fokozza a szomszédos országok, főleg Izrael nyugtalanságát, amely földgázszükségletének mintegy 40 százalékát Egyiptomból szerzi be. Az izraeli infrastruktúra-ügyi miniszter, Uzi Landau közölte, hogy ha kérdésessé válnak az egyiptomi szállítások, országa felgyorsítja saját gázmezőinek használatbavételét.
A legfőbb félelem az egyiptomi zavargásokkal kapcsolatban azonban az, hogy - bár erre a 11 napja tartó zendülés ellenére semmi jel sem utal - lezárhatják a Szuezi-csatornát. Rafael Ramirez venezuelai olajminiszter szerint ebben az esetben az olaj ára több mint kétszeresére, akár hordónként 200 dollárra is emelkedhet. Ez pedig a világgazdaság összeomlásához vezethet.
