Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Tanács holnap kezdődő ülésének témaválasztása annak elismerését jelenti, hogy az unió biztonsága és gazdasági fellendülése szempontjából egyaránt létfontosságú az energiapolitika - a növekedés és munkahelyek függnek a biztonságos, fenntartható és megengedhető energiaellátástól. Ennek biztosítására pedig sürgősen meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, amelyekhez lerakta az alapot az Európai Bizottság (EB) az Energia 2020 stratégia kidolgozásával.
A figyelem különösen három területre összpontosul. Az első az integrált európai energiapiac létrehozására 2014 végéig - 2015-re egyetlen tagország elektromos és gázhálózata sem maradhat sziget. Ennek érdekében a tagországoknak egyszerűsíteniük kell az építési engedélyezési eljárásokat és a közpénzek rendelkezésre bocsátását - ha magántőkét nem lehetne mozgósítani - az európai célokat szolgáló infrastruktúra létrehozása érdekében. A finanszírozási kérdésekről az EB még a nyár előtt javaslatot tesz.
A második terület az energiafelhasználás hatékonysága és fenntarthatósága, különös tekintettel arra, hogy e területen a tagországok elmaradtak az elvárásoktól, és ha a helyzet nem változik, nem lesznek képesek elérni a 20 százalékos energiamegtakarítási célt 2020-ig. Emiatt a bizottság heteken belül akciótervet terjeszt be a szabályozók szükséges módosítására és az anyagi ösztönzésre. Így például az épületek energiahatékonyságának javítását elő lehet segíteni a közbeszerzések felhasználásával, amelyek az unió GDP-jének 16 százalékát teszik ki, mintegy 1500 milliárd eurót évente.
Günther Öttinger energiaügyi biztos a csúcs előtt közölte, hogy a tagországoknak évi 70 milliárd euróra - vagyis a jelenlegi kétszeresére - kellene emelniük a megújuló energiaforrásokba való beruházásaikat. Bár az EB arra számít, hogy a magánszektor betömi a finanszírozási lyukat, a biztos szerint itt is szükség van a kormányok kreatív támogatására. A megújuló energiáknál az együttműködéssel és a támogatási mechanizmusok konvergenciájával akár évi 10 milliárd eurót meg lehetne takarítani. A kooperáció lehetséges formái között említette, hogy az egyik tagország társfinanszírozná a másik megújuló energetikai beruházását, és az abból nyert energián osztoznának, de ilyen együttműködés lehetséges volna unión kívüli országgal is.
A harmadik kiemelt terület a belső piac külső dimenzióinak biztosítása. Az unió energiaellátásának több mint felét importból kénytelen biztosítani. Ennek csökkentése, a források, szállítók és szállítási útvonalak diverzifikálása kulcsfontosságú. Az energia-külpolitika összehangolása érdekében a bizottság elvárja, hogy 2012 januárjáig minden tagország tájékoztassa mind a régi, mind az új energiaszállítási kétoldalú szerződéseiről.
Az Európa Tanács holnapi ülésének másik kiemelt témája a tudományos kutatás és az innováció. A bizottság reméli, hogy az uniós vezetők határozott támogatásukról biztosítják az Innovációs Uniót, az EB által tavaly októberben útjára bocsátott kezdeményezést, azt az integrált innovációs stratégiát, amit a válság utáni talpra állás kulcsfontosságú elemének tart. A bizottság szerint a kutatás és az innováció segíthet megtalálni a választ a gazdaság és a társadalom legfontosabb problémáira, de ehhez szükség van egyebek mellett valamennyi szinten az oktatási rendszerek korszerűsítésére.
