Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Utánnunk az egyik legradikálisabb nyugdíjreform-javaslatot fogadta el tegnapi ülésén a lengyel kormány a növekvő költségvetési hiány elleni harcra hivatkozva. Donald Tusk miniszterelnök nyilatkozata szerint hosszú és heves vita után Michal Boni gazdasági főtanácsadó - a kormányfő szerint kompromisszumos - tervének megvalósítása mellett döntöttek. Ennek értelmében a kötelező magánnyugdíjpénztárak a bruttó bér 7,3 százaléka helyett két éven át csak a bér 2,3 százalékát kapják, öt százalékot pedig az állami nyugdíjalapba irányítanak át, ahol egyéni számlákra helyezik az átutalásokat. A kétéves átmenet után a társadalombiztosítás al-alapjaivá átalakuló magánnyugdíjpénztárak, mint a rendszer második pillére, már 3,8 százalékot kapnak, s ha az ügyfelek úgy akarják, 2017-ben visszaállhat az eddigi arány - írta a Gazeta Wyborcza. A reform további eleme, hogy az ügyfelek szabadon dönthetnek majd, hogy kockázatosabb, de nagyobb hozamú, vagy biztonságosabb befektetéseket eszközöljön pénzükből a nyugdíjpénztáruk. A tervek szerint a jövő év április 1-jén életbe lépő rendszerben a kormány javasolni fogja pótlólagos önkéntes nyugdíjbiztosítás lehetőségének megteremtését, amit az állam kedvezményekkel segítene.
Leszek Balcerowicz volt pénzügyminiszter és jegybankelnök véleménye szerint a kormánynak nem a korábbi nyugdíjreform felszámolásával kellene enyhítenie a költségvetés hiányát, hanem a kiadások csökkentésével és a gazdaság fellendítésével. A Gazeta Prawna, a vezető lengyel gazdasági napilap értékelése szerint ez a lépés ugyan segíthet a költségvetés nehéz helyzetén, de veszélyezteti a jövőbeli nyugdíjakat.
