Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Lengyelország az EU tagállamai közül egyedüliként úgy élte át a világgazdasági válságot, hogy nem érintette a recesszió, s ma Svédország után a második legnagyobb gazdasági növekedéssel bír. Minek köszönheti Lengyelország saját "gazdasági csodáját"?
- Gazdaságunk jó állapota a világválság idején a többi európai uniós tagállamhoz képest nem a csoda műve. Lengyelország annak köszönhetően ért el ilyen jó eredményeket, hogy felvevőképes belső piaccal és nagyon jól képzett munkaerővel rendelkezik, ráadásul Európában középen helyezkedik el. A válság enyhe lefolyását hazánkban minden bizonnyal a gazdaság kiegyensúlyozott szerkezete, valamint a szabályozott banki szektor is meghatározta. Az egymást követő időszakokban elért eredményeink szintén az ország jó gazdasági helyzetét igazolják. A hivatalos statisztikai adatok szerint Lengyelország GDP-je 4,2 százalékkal nőtt az idei év harmadik negyedévében. Ez azt jelenti, hogy 2010 végére a lengyel gazdasági növekedés jelentősen meghaladja a prognosztizált 3,5 százalékot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elkerült minket a globális recesszió. A lengyel gazdaság számára a legnehezebb időszak 2008 és 2009 fordulója volt. A külföldi kereslet visszaesése miatt korlátozott helyzetbe került lengyel vállalatok akkor jelentősen visszafogták gazdasági aktivitásukat. A hátrányos válságjelenségek további országokra való kiterjedésével a lengyel gazdaság fokozatosan kezdte érezni azok negatív hatásait, főként a pénzügyi piacokon és a külkereskedelemben.
- Milyen az export és a hazai fogyasztás részesedése a lengyel gazdaságban?
- Az elmúlt évtizedben az áruk és szolgáltatások lengyel exportjának értéke 2009-re több mint 2,5-szeresére, a 2000. évi 200 milliárd zlotys szintről 520 milliárd zloty fölé nőtt. Ugyanezen időszakban a GDP 80 százalékkal, a 740 milliárd zlotys szintről 1340 milliárd zloty fölé emelkedett. Végeredményben 2009-re az export részaránya a GDP-ben a 2000. évi 27 százalékról közel 40 százalékra emelkedett. Ezek az adatok nemcsak az export részarányának jelentős növekedését mutatják a GDP előállításában, hanem azt is megerősítik, hogy a lengyel átalakulás második évtizedében az export a gazdasági növekedés fontos hajtóerejévé vált. Ami a belső piacot illeti, az összes fogyasztás részaránya a lengyel gazdaságban a GDP 80 százalékát teszi ki. A fogyasztás GDP-ben képviselt arányának jelentéktelen ingadozása abból a tényből fakad, hogy a háztartások próbálják fogyasztásukat időben kiegyenlíteni, ezért lényegesen kisebb ingadozás jellemzi, mint a befektetések esetében. 2009-ben pozitív hatást gyakorolt a fogyasztásra az adó- és adójellegű terhek csökkentése, ami növelte a lakosság bevételeit.
- A kitűnő gazdasági eredmények ellenére az euróövezethez való csatlakozás dátuma még mindig ismeretlen. Mitől függ ez az időpont?
- Ahhoz, hogy bevezethesse a közös valutát, Lengyelországnak meghatározott fiskális és monetáris követelménynek kell eleget tennie, amelyek az államháztartási fegyelemre és az árak, a valutaárfolyam és a hosszú távú kamatlábak szintjének stabilitására vonatkoznak. Jelenleg még nem felelünk meg az összes követelménynek, ezért az euró bevezetése Lengyelországban 2015 előtt nagyon nehéz lesz.
- A rendszerváltozás kezdetétől fogva valamennyi lengyel kormány igyekezett csökkenteni az orosz energetikai függőséget. Vajon most is ez a terv, és hol tart a megvalósítása?
- 2010 októberében megállapodást írtunk alá Oroszországgal a Lengyelországba irányuló földgáz szállításáról, amely kompenzálja számunkra a földgáz hiányzó, korábban a RosUkrEnergo által szállított mennyiségét. Egyidejűleg a kormány 2009-ben elfogadott "Lengyelország energetikai politikája 2030-ig" stratégiájának értelmében a földgázszektor energetikai biztonságát többek között az ezen nyersanyag külső forrásokból történő beszállításainak diverzifikációját erősítő beruházások támogatásával kívánjuk biztosítani. Kiemelt projekt a swinoujsciei lng-terminál megépítése, amely 2014 közepére valósul meg. A terminál átfejtési kapacitása 5 milliárd köbméter lesz, ez később 7,5 milliárd köbméterre bővíthető. 2009. április 29-én a PGNiG S.A. szintén megállapodást írt alá a katari Qatargasszal cseppfolyós földgáz szállítására, évi egymillió tonna mennyiségben (ez 1,4 milliárd köbméternek felel meg). A megállapodást 20 évre kötötték. A Lengyelországba irányuló földgázszállítások diverzifikációjának körében további lépés a gáz fogadását nyugatról és délről is lehetővé tevő rendszerközi összeköttetések kiépítése. 2011-ig kiépítjük a lengyel-német határ melletti fogadóállomást a Lasówban, és építünk egyet Cieszynben, a lengyel-cseh határon is. Az ország energetikai biztonságát erősítő, szintén nagyon fontos elem a föld alatti gáztározók kihasználása. Jelenlegi tárolókapacitásuk 1,6 milliárd köbméter, ami a PGNiG S.A. tervei szerint 2015-ig a duplájára nő.
- Hogyan értékeli a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatokat és milyen területeken látja fejlődésük lehetőségét?
- A lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok nagyon sikeresen fejlődnek. Magyarország fontos kereskedelmi partnere Lengyelországnak. A lengyel statisztikai hivatal adatai alapján 2009-ben Magyarország Lengyelország 11. kereskedelmi partnere volt, az összes forgalom 3,22 százalékát kitevő részesedéssel. Az európai uniós országokat tekintve Magyarország a 7. helyen található, és az ugyancsak előkelő 9. helyet foglalja el a lengyel exportban, míg a 15. helyet az importban. Bár 2009 a világválság miatt különösen nehéz volt, 2010-ben gazdasági kapcsolataink rendkívül dinamikusan fejlődnek. Az év első 9 hónapjában a kereskedelmi forgalom 25 százalékkal nőtt, ezen belül a lengyel export 28 százalékkal. Arra számítunk, hogy 2010 végére nemcsak hogy újra elérjük az árucsere-forgalom 2008-as rekordszintjét, de a forgalom bizonyos fokú növekedése is bekövetkezik ehhez az időszakhoz viszonyítva. Ez kétségkívül nagy siker lesz mindkét ország vállalkozói számára.
Ami az együttműködés további fejlődését illeti, országaink számára nagy kihívást jelent 2011-ben az Európai Unió Tanácsának közös elnöksége. Meg vagyok győződve, hogy a lengyel-magyar együttműködés az elnökség keretei közt gazdasági kapcsolataink dinamikájának növekedésében is megnyilvánul. 2011-ben a lengyel márka és design rendkívül erőteljes népszerűsítését tervezzük. Kiemelten patronáljuk az építőipart, az ékszerágazatot és a textilipart. Jövő év szeptemberében a promóciós rendezvények legfontosabbikaként kerül megrendezésre a lengyel divatot, a lengyel ruházati ipar eredményeit és a modern ipari designt bemutató Polish Design Week. Ez a vállalkozás interdiszciplináris formában emeli ki Lengyelország fontos gazdasági szerepét a mai Európában, és ráirányítja a figyelmet a fiatal tehetségekben és a lengyel márkákban rejlő potenciálra.
Az utóbbi időszakban megelégedéssel nyugtázzuk a magyar vállalkozások növekvő érdeklődését országunk iránt. Meg vagyok győződve arról, hogy Lengyelország jó és Magyarország javuló gazdasági helyzete a további együttműködés biztató előjelei. Szintén örülök annak, hogy az új magyar kormány Lengyelországot mind a kétoldalú, mind a regionális és európai uniós fórumokon való együttműködésben fontos partnerének tekinti.
