Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lengyel jegybanknak idejében reagálnia kell monetáris politikájával az USA növekvő hiteligényeire, ami a zloty erősödéséhez vezet - nyilatkozta Jerzy Hausner, a monetáris politikai tanács (RPP) tagja, aki szerint fontos időben dönteni, különben sokkal költségesebb és nehezebb lesz helyreállítani a lengyel gazdaság viszonylag törékeny egyensúlyát. Az RPP múlt heti ülésén változatlanul hagyta a 2009 júniusa óta rekordmélységben, 3,5 százalékon tartott alapkamatot, bár már korábban is utalt arra, hogy 12 hónapon belül készek elkezdeni a szigorítást (hasonlóan nyilatkozott a cseh jegybank is.) A döntéshozók azonban megosztottak - a gazdasági növekedés gyorsulásával emelkedő infláció megfékezésére szánt lépést az RPP másik neves tagja, Andrzej Bratkowski szerint augusztusban meg kellett volna tenni. Ő akkor 50 bázispontos növelést javasolt, de novemberben már úgy nyilatkozott, hogy lekésték a megfelelő pillanatot - amivel Hausner nem ért egyet. Emlékeztetett arra, hogy októberben, amikor az infláció nyolc hónapi csúcsot ért el 2,8 százalékkal, a jegybank fél százalékponttal, 3,5 százalékra emelte a kereskedelmi bankok kötelező tartalékalapját, ami máris szigorítást jelent. Marek Belka jegybankelnök a múlt heti döntés után azt mondta: a szigorítás tőkebeáramlást okozna, ez erősítené a zlotyt és veszélyeztetné az exportvezérelt gazdasági fellendülést.
A Gazeta Prawna gazdasági napilap által megkérdezett közgazdászok többnyire inkább Belkával értenek egyet és óvnak egy elsietett szigorítástól. Stanislaw Gomulka professzor szerint egyelőre semmi szükség kamatemelésre, különös tekintettel arra, hogy a lengyel alapkamat még most is magasabb a legtöbb európainál. A jelenlegi szint tartása mellett szól a munkaerő-piaci helyzet is: nem lehet számítani a munkanélküliség jelentős csökkenésére, nincs bérnyomás.
