Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ázsia legnagyobb folyóján, a Jangcén az ipari fellendülésnek köszönhetően olyan nagy lett a forgalom, hogy lassan lehetetlenné válik a hajózás. A vízi út jelentősége folyamatosan nő, ahogy a tengerparti területekről egyre több vállalat települ az ország eddig fejletlenebb belsejébe. Közép-Kína felé terelik a cégeket az tengerpartinál alacsonyabb bérek és a kormánynak a területek közti drámai különbségek megszüntetése érdekében meghirdetett ösztönzői is. A Tibetig érő, 6300 kilométer hosszú folyón egyre gyakoribbak a dugók, és a kikötők nem bírják a terhelést. A Shanghai International Port Group Co., a világ legforgalmasabb kikötőjének üzemeltetője ezért most 4,79 milliárd jüant (720,9 millió dollár) szán öt új móló építésére, hogy gyorsítani tudja az áruk rakodását. A második legnagyobb kikötőt kezelő Ningbo Port Co. a múlt hónapban 7,4 milliárd jüan bevételhez jutott részvénykibocsátással, amivel elsősorban a szén- és konténerfogadási kapacitását növeli.
Az üzletemberek szerint óriási lehetőségek rejlenek a Jangce gazdasági hasznosításában. Ezen a folyón úszik Kína folyami teherforgalmának 80 százaléka, a kormány adatai szerint tavaly 1,34 milliárd tonna árut szállítottak rajta, a 2000-es 400 millió tonna több mint háromszorosát. A hongkongi székhelyű China Merchants - amelynek részesedése van a konténerforgalom harmadát kezelő kikötőkben - úgy látja, hogy most, mintegy utólag teremtik meg ennek az infrastruktúráját. A cég vezérigazgatója, Raymond Ju szerint a vízi úton való szállítás akár 20-30 százalékkal olcsóbb lehet a szárazföldinél. Kína, amely az elmúlt 61 évben 6,2 milliárd jüant költött a folyó létesítményeinek fejlesztésére, 2020-ig 43 milliárdot szán erre a célra és tíz év alatt a teherforgalom megháromszorozódásával számolnak.
