Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A krízis miatt lelassult a legfejlettebb országokba irányuló migráció, ezzel a külföldi születésű népesség létszáma három évtizednyi dinamikus növekedése után gyakorlatilag megállt.
Ugyanakkor az általuk hazautalt pénz összege a vártnál kisebb arányban csökkent, és várhatóan vissza fog állni a korábbi szintre.
Az új uniós tagországokból, Kelet-Közép-Európából Írországba bevándorlók száma 2008-ról 2009-re 60 százalékkal mérséklődött, az Egyesült Államokban az idénymunkára érkezőké 50 százalékkal esett vissza.
Az általános képtől némileg eltér a helyzet Nagy-Britanniában.
Az innen hazautalt összegek 2009-ben csak hat százalékkal csökkentek, és az előrejelzések szerint az idén hat százalékkal már nőni fognak.
A szigetországban 2007-re történelmi csúcsot ért el a gazdasági bevándorlók száma, arányuk elérte a lakosság 13 százalékát, többségük Kelet-Közép-Európából érkezett.
A korábbi fellendülésben meghatározó szerepet játszó bevándorlók ellenállóbbnak mutatkoztak a válság hatásainak: a jelek arra mutatnak, hogy a fiatal, szorgalmas és egyedülálló kelet-európai munkás köztudatban élő képe már egyre kevésbé fedi a valóságot, közülük egyre többen eresztenek gyökeret, alapítanak családot a szigetországban.
Rosszabbul jártak, akik Spanyolországot választották: 2007 végén a spanyolok 7,9, a bevándorlók 12,4 százaléka volt munka nélkül, de 2010 közepére az építőipar összeomlása miatt ez az arány 18,1-30,2 százalékra változott.
