Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az orosz kommentárok alapján úgy tűnik, súrlódásokhoz vezethet az orosz-magyar viszonyban, hogy Budapest tegnap csatlakozott a román-grúz-azeri olajszállítási útvonal (AGRI) megvalósítási tervéhez. A tekintélyes Kommerszant szerint bár döntés született a projektet menedzselő vegyesvállalat létrehozásáról, de az egyelőre csak a megvalósíthatósági tanulmányt készíti el, konkrétumok nem ismeretesek, így az sem, hogyan finanszírozzák a terv végrehajtását. A FOXbusiness 1,2-4,5 milliárd euróra teszi a költségeket. Az azeriek állítása ellenére, miszerint lesz elegendő gáz az új vezeték táplálásához, a szolgáltatásra kijelölt sah-denizi mező termelésének döntő részét már lekötötte Grúzia, Törökország, Irán és a Gazprom. A moszkvai rádió kommentárja szerint mivel a részt vevő országok nem vállaltak garanciát a költségek kifizetésére, a projektbe bekapcsolódó cégek jelentős kockázatot vállalnának, amit súlyosbít a bizonytalan grúziai politikai helyzet.
A becslések szerint évi 2-8 milliárd köbméter gáz szállítására képes AGRI realitását megkérdőjelezi, hogy a törökök nemrégiben írtak alá megállapodást Azerbajdzsánnal évi 11 milliárd köbméter gáz szállításáról, és a Trans-Adriatic Pipeline (TAP) tegnap bejelentette: a Sah-Deniz II földgázmező fogja szolgáltatni évi 10 milliárd köbméteres kapacitású vezetéküknek a gázt. Az 520 kilométeres vezeték, amelynek végcélja szintén Dél-Európa, a svájci EGL, a norvég Statoil és a német E.On Ruhrgas vállalkozásában épül.
Az orosz kommentárok megoszlanak - egyesek szerint értelmetlen és kudarcra ítélt az AGRI, mások úgy vélik, hogy "politikai ambíciók diktálta oroszellenes összesküvés" az egész. A harmadik csoport viszont attól tart, hogy a magyar csatlakozás, ami a szomszédos országokat is magával viheti, veszélyezteti a Déli Áramlat sikerét.
