Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Harminc évvel a legendás Szolidaritás megalakulása után a lengyel szakszervezetek politikai befolyása ugyan erős, de egyre kevesebb dolgozót képviselnek. A 38 milliós országban a szakszervezetek összesített taglétszáma 2,5 millió, de 6416 szervezet között oszlanak meg. Az alkalmazottaknak csupán 15 százaléka tagja valamelyik érdekvédelmi szervezetnek - ez a dániai és svédországi negyede, de még a romániainak is csak a fele - írta a Money.pl gazdasági hírportál. A fogyás folyamatos. Míg 1991-ben még minden negyedik alkalmazásban levő szakszervezeti tag volt, 2000-ben már csak minden ötödik.
A három legnagyobb szakszervezet a Szakszervezetek Országos Megállapodása (OPZZ - az egykori szocialista szakszervezeti szövetség utóda) 850 ezer taggal, azt követi az egykor tízmilliós taglétszámú Szolidaritás 700 ezerrel, valamint a Szakszervezetek Fóruma (FZZ) 400 ezerrel. Emilia Walczuk, az OPZZ szóvivője e folyamatban meghatározónak tartja az állami nagyvállalatok fokozatos eltűnését, amelyekben a legerősebbek voltak a szakszervezetek. Andrzej Jankowski (FZZ) ezt kiegészítette azzal, hogy nagy szerepe van a munkaadók szakszervezet-ellenességének is. Lehetséges, hogy a szakszervezetek politikai szerepvállalása sem használ népszerűségüknek. Az OPZZ köztudottan a baloldalhoz kötődik, míg a Szolidaritás a radikális jobboldali Jog és Igazságossághoz (PiS).
Krzysztof Zgoda, az NSZZ Solidarnosc országos bizottsága elnökségének tagja szerint a szakszervezeteknek harcba kell szállniuk az emberekért. Különösen fájó, hogy a fiatalok távol tartják magukat a mozgalomtól. Ebben szerepe lehet annak is, ahogy értékelik munkájukat. A CBOS közvélemény-kutató intézet felmérése szerint azokban az üzemekben, ahol működik szakszervezet, csak minden hetedik dolgozó volt azon a véleményen, hogy munkájuk sikeres, 44 százalék vélte úgy, hogy próbálkoznak, de nem sok sikerrel, több mint 30 százalék nem látja, hogy a szakszervezet tevékenységének bármi hatása lenne.
A helyzeten segíthetne, ha nagyobb befolyásuk lenne a törvényalkotásra, azonban Zgoda szerint a jelenlegi hatalom emberei inkább a munkaadók érdekeit képviselik. Ráadásul a lengyel sajtóban időről időre felbukkanó hírek szerint a törvényalkotók inkább a szakszervezeti jogok korlátozására készülnek. Ezek közé tartozik a rendszeresen visszatérő terv, hogy eltávolítanák az államkincstár ellenőrzése alá tartozó vállalatok felügyelőbizottságaiból az alkalmazottak képviselőit. Pedig a legtöbb szakszervezeti tag éppen az állami vállalatoknál dolgozik - ahol minden harmadik alkalmazott valamelyik szakszervezethez tartozik. A szervezett dolgozók legfontosabb bástyái a közoktatás, a közlekedés, a bányászat, az ipar és a közigazgatás.
