Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jövő év májusában lejár az a hét év, amennyi időre Ausztria és Németország bezárhatta munkaerőpiacát az újonnan felvett uniós tagországok előtt, s ennek különösen Lengyelországra lehet komoly hatása. A Gazeta Prawna, a vezető lengyel gazdasági napilap szakértői becslésekre hivatkozva azt írja, akár 400 ezer lengyel is élhet a lehetőséggel, hogy Németországba mehet dolgozni. Az ottani munkaadók szerint 36 ezer mérnökre és 20 ezer informatikusra lenne szükségük, az ipar szakmunkásokat vár, a szociális ellátás pedig idősek otthoni gondozására alkalmas személyeket. A német ipari és kereskedelmi kamara szerint a vállalatok 70 százaléka panaszkodik munkaerőhiányra. Reiner Brüder gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy a német gazdaság növekszik, de a növekedés stabilitását komolyan veszélyezteti a számos cégnél jelentkező munkaerőhiány, különösen ami a szakképzett munkásokat illeti.
A Gazeta Wyborcza szerint a hazai dolgozók érdekeit az olcsó keleti munkaerőtől féltő német szakszervezetek kiharcolták a minimálbér bevezetését a leginkább "veszélyeztetett" szakmákban. Így például az építőiparban az órabér nem lehet kevesebb 9 eurónál, a házi gondozásban 8 eurónál.
