Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bukaresti kormány egy ügyesnek remélt trükkel próbálta legalizálni a román jegybank (BNR) alkalmazottainak fizetését. Erre azért volt szükség, mert az Európai Központi Bank (ECB) figyelmeztette a kormányt: a közalkalmazotti béreket 25 százalékkal csökkentő törvény nem terjedhet ki a BNR alkalmazottaira is - írta a bukaresti Új Magyar Szó.
"A jegybank alkalmazottainak formálisan nem az állam a munkaadója, ezért a fizetésük csökkentéséről csak az intézmény igazgatótanácsa dönthet" - érvelt az ECB a jegybank függetlensége mellett, már a törvény életbelépése után. Az Európai Bizottság egyenesen uniós kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg a kormányt a jogszabály miatt. Brüsszel az uniós szerződésre hivatkozott, amelynek 123. paragrafusa kimondja: a tagállamok nem finanszírozhatják a költségvetésüket jegybanki forrásokból. Ezzel szemben a 118-as törvény az állami büdzsébe utaltatta a jegybanki fizetésekből lefaragott összeget. A Boc-kabinet éppen erre hivatkozva próbálta megkerülni a brüsszeli tiltást. A kormány sürgősségi rendelettel úgy módosította a 118-as törvényt, hogy a BNR alkalmazottainak fizetéséből elvett 25 százalék a jegybanknál maradhat. Így a lefaragott összeg hivatalosan nem kerül az állami költségvetésbe, végül mégis a büdzsébe folyik majd be, ugyanis a BNR profitjának 80 százaléka a törvény szerint az államot illeti meg - írta Dan Popa, a Hotnews hírportál gazdasági elemzője.
Azonban ezzel sem sikerült átverni az ECB-t, amelynek diplomatikus megfogalmazása szerint "aggodalomra ad okot" a jogszabály-módosítás. Az ECB fenntartja: mivel a fizetéslevonásról szóló döntést nem a BNR igazgatótanácsa hozta meg, csorbult a jegybank uniós szerződésben szavatolt függetlensége. A kormánynak elküldött állásfoglalásában az ECB azt is leszögezte: a sürgősségi rendelet az uniós szerződés 123. cikkelyét is megszegi, mert az összeg, ha burkolt formában is, de az állami költségvetésbe folyik be.
