Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A pénzügyi rendszer minden 3-5 évben egy válságon megy keresztül - idézi a Bloomberg Jamie Dimond, a JPMorgan Chase vezérigazgatójának az amerikai pénzügyi válságot vizsgáló bizottság előtt januárban mondott szavait. Ennek értelmében a következő krízis 2015-ben lenne esedékes.
Több, a globális pénzügyi rendszer válságálló képességét erősítő szabályozás azonban még évekre van a bevezetéstől: a Bázeli Bizottság által javasolt, bankok hitelfelvételét szigorító szabályok bevezetésével 2018-ig várnának, a Volcker-szabályozás részeként a Dodd-Frank törvény azon része pedig, amely a pénzügyi cégek számára előírná, hogy a „házon belüli" fedezeti alapokban (hedge funds) és a kockázati tőkében (private-equity) való részesedéseiket csökkentsék, még várhatóan hosszú évekig nem lép életbe.
A tőkeáttételek korlátozására vonatkozó szabályok bevezetése esetében sem látható kedvezőbb kép - állapítja meg a Bloomberg. A bankok kölcsönvett forrásainak illikvid származékos eszközökbe való befektetési étvágyának - vagyis az 1930-as évek óta legnagyobb pénzügyi válságot is kiváltó tőkeáttétel - szabályozásának bevezetése sem megy olyan gyorsan, mint amilyen intenzitással az olyan nagybankok, mint UBS AG vagy a Morgan Stanley fokozzák a tevékenységüket.
A kormány azon lehetőségét és képességét figyelembe véve, hogy a szigorító szabályozásokra vonatkozó intézkedéseket milyen hatékonysággal és időzítéssel tudja kivitelezni, Roy Smith, a New York Egyetem (NYU) pénzügyprofesszora, a Goldman Sachs korábbi bankára szerint jelenleg az elkövetkezendő legalább 8-10 évre szinte teljesen védtelenek vagyunk bármilyen jövőbeli pénzügyi kockázattal szemben - írja a Bloomberg.
Bár Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter egy múlt heti beszédében azt hangsúlyozta, hogy szeretne a szabályalkotás korábbi gyakorlatán változtatni és amilyen gyorsan csak lehet, átláthatóbbá teszik a pénzügyi szabályokat, emellett azt is kijelentette, hogy a bankok 2013-ig kaptak arra időt, hogy a minimum tőkekövetelményeknek megfeleljenek és még „pár évet ezen felül" arra, hogy megteremtsék azt a pénzügyi puffert, ami a szigorúbb szabályozások előírnak.
Emellett a Bázeli Bizottság a múlt hónapban beleegyezett abba is, hogy a bankok nagyobb mozgásteret kapjanak abban, hogy milyen eszközöket számolhatnak el tőkeként. Ezt Geithner egy NYU-n elhangzott beszédében úgy értékelte, hogy a tőkemegfelelés szigorításának halasztása megkönnyíti a bankoknak, hogy megkeressék azt a pénzt, amit tőkeként használhatnak.
Ez gyakorlatilag annyit jelent Smith szerint, hogy a szabályozók a bankoknak lehetővé teszik, hogy még néhány évig jövőbeli profitjukkal töltsék ki a tőkéjüket, ahelyett, hogy azonnal megoldást kínálnának a problémára. Ez a „szabályozási türelmi idő" azonban olyan, mintha megengednék az autóvezetőknek, hogy csak azután kössék be magukat, miután felgyorsítottak - jegyezte meg Smith.
A bázeli szabályozásnak az a része is felhígult, amely arra kényszerítette volna a bankokat, hogy több likvid eszközt tartsanak a portfoliójukban, azzal, hogy kiszélesítették ezen eszközök definícióját. Az a tervezett tőkeáttételi ráta, amely abszolút korlátott szabott volna annak, hogy a bankok mennyi hitelt vehetnek fel, 2018-ig nem lép érvénybe a Bázeli Bizottság szerint.
A tőkeáttétel ugyan lehetővé teszi a pénzügyi intézményeknek, hogy megtöbbszörözzék a potenciális nyereségüket a befektetéseiken, ám sokkal törékenyebbekké is teszi azokat az olyan veszteségekkel szemben, amelyek a tőkéjüket lenullázhatják. Ezét Simon Johnson, az IMF volt vezető közgazdásza úgy vélekedett a Bloombergnek, hogy a szabályozás bevezetésének 2018-ig történő elhalasztása olyan, mintha semmit sem csinálnánk, hiszen a világ addigra teljesen megváltozik. A szakember szerint komolyan aggódhatunk a ciklus következő szakasza miatt.
A Bloomberg szerint azonban vannak olyan vélemények is, amelyek nem ennyire vészjóslóak. A kevésbé aggodalmaskodók úgy látják, hogy a szabályozók már most is fokozták a tevékenységüket és több amerikai bank is hajtott már végre tőkeemelést illetve csökkentette a tőkeáttételét. Továbbá az amerikai pénzügyminiszter által szorgalmazott szabályozás felgyorsítása is nagy hatással lehet arra, hogy a rendszerkockázati szabályok milyen gyorsan épülnek be a rendszerbe. Emellett egyes vélemények szerint ráadásul más szabályozó szervekre (pl. SEC, CFTC) is elég nagy nyomás nehezedik abban az értelemben, hogy előrelépést mutassanak az ügyben.
