Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tíz közép- és kelet-európai országnak a 2007 és 2013 közötti időszakra az Európai Unió 264,4 milliárd euró támogatást szánt, ebből 69,3 milliárdra 2009 végéig már megkötötték a szerződést. A ténylegesen kifizetett összeg 19,6 milliárd euró, ami 7,42 százalékos felhasználást jelent. Tavasszal azonban az Európai Bizottság úgy döntött, hogy összesen egymilliárd euróval több uniós forráshoz juthat a felzárkóztatási alapokból Csehország, Lengyelország és Szlovákia a következő három évben, mert gazdaságuk a 2007-2009-es időszakban kiugróan jól teljesített. A "jutalmat" azok az országok kaphatták meg, amelyek gazdasági növekedése 2007-2009-ben legalább öt százalékkal meghaladta a költségvetésben tervezettet. Márpedig a GDP-emelkedés Lengyelország esetében 8, Csehország esetében 7,5, Szlovákiában pedig 10,8 százalékkal magasabb volt a becslésnél. Ami az uniós alapok kihasználását jelenti, már egészen más a sorrend. Szlovákia az uniós alapok egyik legrosszabb kihasználója, a tíz közép- és kelet-európai uniós állam közül a 8. helyen áll, ennél csak Bulgária és Románia teljesítménye gyengébb a KPMG nemzetközi tanácsadó és könyvvizsgáló társaság elemzése szerint. A listát Szlovénia és Litvánia vezeti 18, illetve 17 százalékos pénzfelhasználási aránnyal. Általános probléma az alapok pályázati pénzeinek igénybevételéhez szükséges saját tőke előteremtése. Románia 2007-2013-ban 54,4 milliárd euróhoz juthat a strukturális alapokból, 18 milliárdhoz a kohéziós és 12,18 milliárdhoz a mezőgazdasági alapokból. Azonban az uniót aggasztja, hogy e pénzek felhasználásában az ország az utolsó helyen áll, s figyelmeztette Bukarestet, ha nem változtat a helyzeten, akár 20 milliárd eurónyi támogatástól is eleshet. Az új kormány úgy határozott: megbüntetik azokat az állami hivatalokat, amelyek nem utalják át az uniós pénzeket három hónapon belül. A támogatást elnyerők a késésre kamatot kapnak.
