Varsót súlyos felelősség terheli a lengyelországi árvízért - fejtette ki múlt heti kemény hangú nyilatkozatában az Európai Bizottság (EB), követelve, hogy a lengyelek tartsák be az árvízmegelőzésre és kockázatkezelésre vonatkozó környezetvédelmi szabályokat. Az EB szerint Varsó nem tájékoztatta őket arról, mi a helyzet azzal a törvénnyel, amelyet eredetileg 2009 novemberében kellett elfogadnia a szejmnek. A bizottság két hónapot ad a lengyel kormánynak, hogy tájékoztassa lépéseiről, s ha a választ nem találják kielégítőnek, az Európai Bíróság elé kerül az ügy. Az uniós direktíva szerint a tagországoknak 2011-ig előzetes becslést kell készíteniük a folyóvölgyekről és a part menti övezetekről, 2013-ra pedig el kell készülni ezek árvízkockázati térképeivel.
A májusi és júniusi árhullám több mint 20 ember halálát okozta Lengyelországban és tízezreket kellett kitelepíteni. A kormány az első árhullám után a költségvetés tartalékából kétmilliárd zlotyt (0,48 milliárd euró) különített el az árvízkárokra, a mezőgazdasági minisztérium saját tartalékából egymilliárd zlotyt ajánlott fel, de a teljes költség meg fogja haladni a 10 milliárdot. A tekintélyes Rzeczpospolita úgy tudja, hogy az uniós projektek társfinanszírozására szánt pénzekből is el akarnak venni erre a célra - Elzbieta Bienkowska területfejlesztési miniszter szerint az idei költségvetésben erre szánt kilencmilliárdból kétmilliárd zlotyt vonnának el. Azon is gondolkodnak, hogy az uniós energiaprojektektől irányítsanak át pénzt az újjáépítésekhez - tette hozzá Adam Zdzieblo miniszterhelyettes -, ehhez azonban az EB engedélyére van szükség. Olyan nagyszabású beruházások is érintettek lehetnek, mint a lengyel-ukrán olajvezeték, amelyre már félretették a pénzt, de maga az építkezés valószínűleg csak évek múlva indul. Donald Tusk miniszterelnök közölte, hogy az árvízkárok nem befolyásolják az ország költségvetési helyzetét - ezzel nem minden szakértő ért egyet.
